Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztéséről [könyvismertetés]

IRODALOM. magyarázatával a szövetkezet elsőbbségét a szerződéses zálogjoggal szemben is megállapítja, különösen Schwar^ Gusztáv* fejtette ki, hogy ((törvényes elsőbbséggel* a szerződéses záloghitelező is bir, és a jóhiszemű kézizálogbirtokos elől a központi hitelszövetkezet nem viheti el a kielégítési alapot. A Curia immár másodízben Nagy Ferenc^ érvelését fogadta el (C. 1469/1909. és 468Ó/1912. Ker. J. 7. sz.). —n. IRODALOM. A m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztésérőL (1907 üvi LX. t.-cz.) Ina : dr. Benkó Albert. A Magyar Jogászegylet könyvkiadó vállalatában 1913-ban jelent meg. A közigazgatási jog tudományának mindenkor legbonyolultabb kérdése volt, meddig terjedjen az állam, a központi kormány hatalma, meddig az önkormányzati szerveké. A parlamenti kormányzás mellett a minisztérium felelősséggel tartozik az országgyűlésnek a törvények eredményes végrehajtásáért, a jó közigazgatásért. Ez a felelősség csak ugy állhat meg, ha viszont jogot nyer a kormány a közigazgatás összes, tehát önkormányzati szerveinek a felügyeletére, irányítására. Másfelől azonban a törvényhatósági önkormányzat fenmaradásának, eredményes működésének alapfeltétele, hogy a kormány törvényellenes intézkedéseinek ellene szegülhessen, a törvénytelen rendelettel szemben az engedelmességet megtagadhassa. Ez a lehetőség teszi a törvényhatóságot nevezetes alkotmányvédő, hatalommérséklő intézménynyé. íme szerzőnk müvének tárgya. A mint a szerző hangsúlyozza, hogy a szóbanforgó törvény szerény cziménél több tartalmat rejt magában, ugyanúgy megállapítható, hogy e munka sokkal több, mint az 1907 évi LX. t.-cz. feldolgozása. A szerző végigvezet bennünket legfőbb önkormányzati testületünk, a vármegye történetén, megvilágítja annak jogtörténeti, nemkülönben élő-közjogi jelentőségét. Majd áttér a közigazgatástan nagy kérdéseire, háttérül szolgál a közelmúlt története, a mely a szerzőnek müvéből sine ira et studio, filozófiai magaslatról szemlélve tűnik elénk. Mégis, van ebben a munkában érzelem is ; a hazafi odaadó szeretete az alkotmány, annak évezredes intézménye, a vármegye iránt és a bírónak rajongása a jogeszméérr, a jog mindenek felett való uralmáért. De ezek az érzelmi elemek semmit sem vonnak el a mü tárgyilagosságából. A szerző, ha némi keserűséggel is, de teljes pártatlansággal itéli meg ugy a mult, mint korunk vármegyéjét, nem huny szemet a hibák és gyengeségek előtt, a melyek törvényhatóságainkban mutatkoznak,. de ép oly éles szemmel látja meg * Jogállam, IX. évi. 586. I.