Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztéséről [könyvismertetés]

IRODALOM. azoknak a törvényeknek gyarlóságait, melyek a vármegyének erejét vették. Ezek közül legsúlyosabb az, a mely a kormánynak minden ügyben megadja a döntés jogát és az, a mely az önkormányzati tisztviselőt a miniszter legfőbb fegyelmi hatósága alá rendeli, azt a példátlan jogot is megadván neki, hogy a tisztviselőt állásából előzetes fegyelmi eljárás nélkül elmozdíthatja. Az 1905/6. években kifejtett nemzeti ellenállás idején e törvényadta lehetőségekkel a kormány nagy mértékben visszaélt. A kivételes hatalommal felruházott főispánok megbénították a törvényhatóságok ellenállását, elkobozták a jogszokás- és törvényadta jogait. A törvényhatósági bizottságot gátolták a politikai véleménynyilvánításban s az önkormányzati testületek megkerülésével saját tisztviselői utján hajtatta végre a kormány törvénytelen rendeleteit. S mind e jogtalanság ellen a vármegyének nem volt hová, nem volt kihez fordulnia. Nem volt oly fórum, a mely a kormány s a törvényhatóságok vitáját eldönthette volna. Ez a szomorú tapasztalat követelt azután oly intézményt, a melynek feladata : «a jog uralmát az igazgatás terén is biztosítani s a közhatalomnak az igazgatásban megnyilatkozó tevékenységét a jogi korlátok közé szorítani.» Ezt az intézményt a törvényhozás készen találta a közigazgatási bíróságban. A közigazgatás tényei felől való bíráskodást nem tartjuk többé az egyik szuverén államhatalom megsértésének. Diadalmaskodott az a tanitás, hogy a közigazgatási bíróság épen a valódi államakarat megállapítására van hivatva a helytelenül, jogellenesen eljáró állami szervvel szemben, a birói ítélet nem az állami szuverénitás megtámadását, hanem annak törvény és jogszerű érvényesülését eredményezi. Az 1907. évi LX. t -cz. a törvényhatóságokat a kormány bármely jogsértő tényével szemben a független bíróság oltalma alá helyezte. Nem tágított a vármegye és nem szűkítette a kormány addigi jogkörét, hanem mindössze oly fórumot állított fel, a mely az önkormányzati jogot a kormányhatalom részéről fenyegető sérelmek ellenében hatályosan megvédi. Ha pedig valamely kormány a bíróság ítéletét sem tartaná tiszteletben, lehullana róla az alkotmányosság látszatának leple s a törvénytelenség, az erőszak bélyege égne rajta. Minden erkölcsi alap hijján pedig alig tudná magát huzamosabb ideig fentariani. A törvény biztosítja a törvényhatóságok közönségének az önkormányzati közigazgatás kizárólagosságát, a kormány a törvényhatóság közegeit közvetlenül nem utasíthatja, sem saját szerveivel nem helyettesitheti. Az önkormányzat jogai hatályos védelmet nyervén, azok becse is emelkedni fog s vele a törvényhatóság közönségének érdeklődése, az önkormányzathoz való ragaszkodása és intenzivebb részvétele. Miután a törvény általánosságban az önkormányzat bármely jogának sérelme esetén megadja a birói védelmet, e nagyterjedelmü jogkör mellett nem lehetett több hatalmat adni a bíróság kezébe, minthogy a törvénytelen kormányintézkedést jogellenesnek és semmisnek nyilvánítsa. Az ujabb érdemleges ténykedés a közigazgatás hatáskörében maradt. Találóan mutat reá a szerző a törvény-