Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A jövő börtönrendszere

54 BÍRÓI GYAKORLAT. joggyakorlatának feladata, hogy erre a kérdésre az adott esetekben a körülmények helyes mérlegelésével a kielégítő választ megadja. A Curia /. s^ámu jogegységi határozata a hosszabb lejáratú kölcsönnek időelőtti visszafizetése esetére kikötött kártalanítási (slorno) dijat akkor is megítéli, ha az a kamatokkal együtt a 8%-et meghaladja (Magánjogi Dtár VII. kötet 1291. sz.). A Curia e határozatára a már folyóiratunkban ismertetett ellentétes joggyakorlat adott alkalmat. A kérdés eldöntése az: 1877: VIII. t.-cz. 2. §-a magyarázatán fordul meg. E szakasz, a midőn a 8%-on felüli kamat behajtására a birói segélyt megtagadja, egyúttal e rendekezés megkerülését akarja megelőzni; kijelenti, hogy a 8%-ban meghatározott legmagasabb összegbe a kötbér, üzleti dij, megtérítési összeg és(^mindennemű melléktartozás* is beszámítandó. A stornodij azonban nem a tőkének az adós által való használatáért fizettetik, sem pedig arra az. időre, mig a tőke az adós használatában marad, hanem épen ellenkezőleg,, azért nyújt a hitelezőnek kárpótlást, mert a kölcsön az eredetileg kontemplált idő előtt lett visszafizetve. A Curiának tehát igaza van, midőn ezt a stornót a törvényben emiitett «mindennemü melléktariozás» fogalma alá nem vonja és igy a kamatra való tekintet nélkül megítéli, mert hiszen épen ez a kikötés mutatja, hogy a kamatozó kölcsön lejártának meghatározása a K. T. 534. §-a szerint mindkét fél érdekében történik Minden más megoldás inkonzekvens volna, nem is szólva arról, hogy a stornodij helyes átszámítása nagy nehézségekbe ütközne.* A jogegységi határozat e mellett kifejezetten is fenntartja azt a lehetőséget, hogy a Curia a tulmagas stornodijat mérsékelhesse. A Curia e jogával persze csak ugy élhet, ha az ügylet nem kereskedelmi ügylet, mert itt a K. T. 273. §-a sajnos, áthághatatlan tilalmat tartalmaz. A Curia felülvizsgálati tanácsa (1913 jun. 21. G. 5. sz.; H. D. VII. kötet 173.) élt is ezzel a joggal és a }°0-ban kikötött stornodi at 72%-ra mérsékelte, midőn az ingatlan eladása esetén a hitelező a vevőket minden alaposabb ok nélkül átvállaló adósoknak el nem fogadta é> ezzel az eljárásával is tanúsította, hogy a kölcsönnek időelőtti visszafizetésével reá, mint hitelezőre nagyobbmérvü kár nem háramolhatott. Az ü\íetátruhá\ási törvény ujabb joggyakorlatában a Curia tovább halad azon a lejtőn, a melynek veszélyes voltára már több ízben rámutattunk.** Akkor, a midőn a Curia az 1908-iki törvény rendelkezéseinek megkerülésével történt árverésnél az átvevő felelősségét nem állapítja meg, ezzel mintegy maga ad útmutatást a törvény kijátszására. A Curia ezidén még azt is kijelentette, hogy a csekélynek látszó árverési vételár egymagában nem igazolja azt, hogy a vevő az árverés előidézése körül a. hitelező jogainak kijátszása végett járt el (C. 1913 ápr. 15. 1443/1912.. * L. Baumgarten : Jelzálogos kölcsönök visszafizetése, 1909. ** L. Jogállam XII. évf. 64. 1.