Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A jövő börtönrendszere

BÍRÓI GYAKORLAT. 55 H. D. VI. kötet 114. sz.). Midőn az alperes a szikvizgyár üzletéhez tartozó összes gépeket, berendezéseket és készleteket potom áron megvette, ez eljárást nem minősítette egyébnek, mint egyes vagyontárgyak eladásának, a mely esetben a kereskedelmi üzletnek szerződési átvétele nem állapitható meg. Ugyancsak a non possumus álláspontjára helyezkedett a Curia abban az esetben, midőn a féri czipészüzletéhez tartozott és árverésen eladott ingókat a feleség az árverési vevőtől megvette és a saját házában, ugyanabban a helyiségben, a hol (érje üzlete volt, ö/iálló czipészüzletet nyitott és férjét üzletvezetőül alkalmazta (C. 1913 május 16. 1053/913. v. sz. IV. p. t. H. D. VII. kötet 126.). Végül megtagadja az üzletátruházás megállapítását a Curia akkor, a midőn a kereskedő künnlevőségeit meghatározott áron eladta és beleegyezett abba, hogy a vevők nevét az utódlás kitüntetésével a czégbe felvegyék (C. 495/1912. H. D. VII. kötet 23. eset). Ha tehát ily módon az üzletátruházási gyakorlat ezidei mérlegét megvonjuk, ugy konstatálnunk kell, hogy a hitelezők az őket kárositó rosszhiszemű üzlet- átruházások ellenében kellő védelemben nem részesültek. A c^éghas^nálatról két érdekes határozat szól. Az egyikre az Edison szinház r.-t. adott alkalmat, mely ellen a hires feltaláló indított czégbitorlási keresetet azon az alapon, hogy az emiitett r.-t. az ő nevét jogosulatlanul használja «toldat» gyanánt. Az alsóbiróságok megállapították a czégbitorlást, a Curia (1913 április 29. 734 1912. Ker. J. 11. sz.) feloldotta ez ítéleteket és bizonyítást rendelt el az iránt, vajon az Edison-színház alkalmazza-e Edisonnak oly találmányi berendezését, mely szabadalmi védelem alatt áll. Nézetünk szerint a Curiával szemben az alsóbiróságoknak van igaza : Edison nevét beleegyezése nélkül még ez esetben sem szabad «toldat» gyanánt használni. A másik határozat kimondja, hogy a «Glória* toldat nem «hirhajhászat» s így bejegyezhető, a «müvek» szó azonban csak akkor, ha nagyobb ipartelep használja (C. 88/1913. Ker. J. 9. sz.). Az alkalmazottak szocziális helyzetén a Curia a szerződési egyenlőség elvének hangoztatásával igyekszik javítani. így kimondta, hogy érvénytelen az a kikötés, mely szerint az alkalmazott öt évig fel nem mondhat, mig a főnök őt bármikor két heti felmondás mellett elbocsáthatja (C. 123/1913. Ker. J. 16. sz.). Erkölcstelen az a megállapodás, hogy az alkalmazott aránytalanul magas kötbér (4000 korona) mellett köteles a szolgálatba állani, mig a főnök kötbérfizetés nélkül megtagadhatja az alkalmazott felvételét (C. 687/1912. H. D. VII. 133.). Ha pedig a főnök az alkalmazottat önérzetét méltán sértő módon a szerződéstől eltérő (C. 261/1913. H. D.VIII. 228. sz.: más üzletághoz tartozó utazási teendők elvégzése) vagy alárendeliebb teendőkre utalja, ezzel szerződésszegővé vált, s ]ogot ád az alkalmazottnak arra, hogy szolgálatának rögtöni elhagyása mellett a jogosutlalan elbocsátás esetére megillető igényeit érvényesíthesse (C. 1095/191 2. H. D. VII. ói.).