Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - Jegyzetek a harmadik moratóriumi rendelethez

648 DE SZLADITS KAROLY alaptípusból. Legtágabb értelemben a bizományi ügylet is beleesik a megbízás fogalomkörébe. A rendelet szövege azonban arra vall, hogy a bizományi ügyletre ez a rendelkezés nem akar kiterjedni. Nemcsak azért, mert a bizományi ügylet a megbizás általános köréből kiszakítva jogrendszerünkben külön van intézményesítve, sőt a keresk. törv. 368. §. 3. bekezdésében a bizomány és a megbizás egymással ellentétkép szembe van helyezve, hanem különösen azért is, mert a szöveg az «augusztus 1. napja előtt véglett munkateljesítményekérU járó költség- és díjtartozásokra szorítkozik, s ezzel kifejezi, hogy csak a tényleges munkateljesítményekre irányuló megbízást kivánja e szabálylyal értetni (ideértve a szerződések kö~vetitését is), nem pedig az olyan jogi eredményre irányuló megbízást is, minő a megbízottnak saját nevében és felelősségére való ügyletkötés. Hogyan állunk már most a bizományi ügylettel a moratórium szempontjából? A 4. §. 15. pontja az idegen vagyon kezeléséből befolyó értékek kiszolgáltatását kiveszi a moratórium alól s idevonja az eladási bizományt is. Az idegen vagyonkezeléssel való egyenlősítés mutatja, hogy csak a tényleg átadott áruk (consignatiós raktár) bizományi eladásából befolyó értékekre gondolt itt a rendelet. A vételi bizományról a rendeletben (a 10. §. körén kivül) külön intézkedést nem találunk, s ennélfogva a helyes eredményt értelmezés utján kell levonnunk. Ha a bizományos önszerződő félként lépett be, az eredmény könnyen megállapítható: a bizományi dijra és «a rendszerint felmerülő bizományi költségre» (K. T. 381. §.) a 4. §. 12. pontját kell alkalmaznunk (25%), mert ez esetben is ügyletkötés dijáról és költségéről van szó, s a bizományos e részben nem állhat rosszabbul az alkusznál. A bizományos vételárkövetelésére nézve pedig önként értetődőleg ez esetben a 4. §. 13. pontja áll (10 — 10%). Ez a példa mutatja a helyes eredményt, melyre a vételi bizomány rendes eseteiben is el kell jutnunk, ha a bizományos nem lépett be önszerződő félként. A levezetés ebben az esetben a következő: a bizományi dijból és a szoros