Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - Az egyoldalú ügylet

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. tásnak czimzett jellegét hangsúlyozni.3 Ezt indokoltnak is tartom, mert a megbocsátással kizárólag a rendelkező esik el oly jogoktól, melyek őt addig megillették volna : kitagadás, halál esetére szóló rendelkezésben való mellőzés, ajándék visszavonása, tartásdíj szolgáltatásának megtagadása, házasság felbontása, névviseléstől való eltiltás és más ehhez hasonlóktól. Felfogásom szerint a megbocsátás a megbocsátó jogkörében apasztó Hatásokat idéz elő és épen ezért elvi szükség annak czimzésére nincs is; Annál idegenebbül érint, hogy a kitagadás végrendeletben, tehát nem czimzett ügyleti nyilatkozatban történik. Az optk. 780. §-ának 'útmutatását e tekintetben a III. Tervezet 1791; i;-ában hiven követi, a midőn azt rendeli, hogy a köteles rész elvonásának végintézkedésben és az ok megjelölése mellett kell történnie. Fodor Ármin* a fennálló jogra vonatkozólag is meggyőző módon bebizonyította, hogy a kitagadásnak végrendeleti alakszerűségek mellett kell végbemennie. Fodor ezt a tételt, melyet a felhívott többi forráshely is nyilván védöszabálynak fog fel, a következőképen indokolja : «a kitagadás nagyfontosságú cselekményét a meggondolást biztosító alakiságokhoz kell kötni, . . . mert az örökségből való kizárás mindig halál esetére szóló rendelkezést képez, a vagyont at'ól elvonván, a ki abKan kitagadás nélkül részesült volna és közvetve vacy közvetlenül azt oly személyeknek juttatván, a kik azt kitagadás nélkül nem nyerték volna el». Az érvelés magva ellen kifogás nem tehető. De vajion elég-e a szóbanforgó fontos érdek védelmére ez az alaki cautela és nem kellene-e hozzáfűzni alkatit is ? Felesleges, avagy czéltalan-e, hogy a kitagadást c^.im^ett, halál ecetére szóló ügyletté tegyük? Indokolt-e, hogy valamely 100 koronás értékű ajándék ajánlatát közölnöm kell az ellenféllel, hogy sokkal kisebb jelentőségű növesztő ügyletek csak akkor idézhetik elő hatásukat, ha szabályszerűen czimzettek, hogy ellenben az apa a családi vagyonból, az egész család érzelméből, becsüléséből és társadalmi helyzetéből közlésre nem szoruló, egyoldalú, átnyúló végrendelkezéssel bárkit kirekeszthessen ? Azt hiszem, ez a szabályozás a kitagadás átnyúló voltának fel nem ismerésére vezethető vissza és okvetlenül módosítandó. Pótolnunk kel! ezt azzal, hogy az 1894 : XVI. t.-czikk 34. §-ának keretében a kitagadást tartalma/ó végrendelet szövegét a köteles részre jogosultnak már ma is kézbesítsük. Ki kell egészítenünk a Tervezet világában azzal, hogy a kitagadó végrendelet másolatának birói kézbesítését a kitagadott kezeihez parancsoló jogszabálylyal megkívánjuk. Mindegy, vájjon ez a törvénykönyvben, avagy az életbeléptető törvényben történik-e ? Méltányosság, czélszerüség és a kitagadási ügylet alkata azonban egyaránt kívánja, hogy ez az intézkedés meglegyen. Szólanunk kell még a végintézkedés visszavonásának ügyletéről is. * Nagyszabású magánjogának V. k. ^65. 1. 5. pontja alatt.