Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - Az egyoldalú ügylet

TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTÉS. A kifejezett visszavonásra törvény rendeli, hogy érvényéhez a végrendeleti alakszerűségek szükségesek. Az 1876 : XVI. t.-czikk 55. §-ának ezen intézkedésébe bele kell értelmeznünk a czimzett követelményének elejtését is. Formai oKokból, mert törvényeink alakot és alkatot sehol sem különböztetnek meg és a végintézkedés visszavonásának közléséről sem rendelkeznek, de anyagi jogiakból is, hiszen a visszavonás mindenképen apasztó, egyoldalú ügylet, melylyel a rendelkező kizárólag még a saját, egyszemélyü jogkörébe eső javakról intézkedik, melynek czimzésére tehát ok nincs. Az egyoldalú ügyletek czimzését ugyanis a modern jogrendszerekben uralkodó individualismus folyományaként kell felfognunk. Az egyének és egyéb jogczélok1 egymástól elvileg függetlenek. A jogrend körülmények között módot ad mégis arra, hogy egyikök valamely másÍKnaK jogi sorsába közvetlenül belenyúljon. A legkevesebb, a mit ilyenkor a változást szenvedő részére biztosíthat, az, hogy ellenfele a változtató akaratnyilvánítást közvetlenül, vagy a hatóság közvetítésével vele közölje. A végintézkedés visszavonásánál azonban ily közvetlen belenyúlás nincs, miért is a czinzés szintén elesik. A felnivott törvényhely a visszavonás vagy megszűnés «egyéb módjaira*) a fönnálló jogszabályokat érintetlenül hagyja. Ez a frázis az alkotmányos élet visszaállta utáni első évtizedekben annak a leplezett bevallása, hogy nem tudták, mik «a fennálló jogszabályok", mit tulajdonképen nem is lehetett csodálni. Az osztrák törvény az aláírás keresztülvágását, keresztülhuzását, az egés\ tartalom kitörlését emlegeti, mindezeket azonban csak akkor tekinti visszahuzásnak, ha a cselekményeket az örökhagyó és pedig szándékosan végezte.2 A magánjogi III. Tervezet 3 a végrendelet megsemmi itését vagy megváltoztatását kívánja.4 Az elmélet pedig 5 a megsemmisítés esetétől és a közjegyzői közvégrendeletnek ugyancsak törvényileg szabályozott visszavonásától eltekintve,6 általános elvi felelettől fázik és nyilt magyarázati kérdésnek tekinti a visszavonást, melynek megoldása «az eset körülményeitől)) függ. E helyütt tulajdonképen csak az érdekelne, hogy sem az «eset körülményei)), sem a «fennálló jogszabályok"), sem elvi okok nem szólnak a mellett, hogy a közvetett visszahuzás czimzését kívánjuk meg ott, a hol a közvetlennél sem ragaszkodtunk ehhez. Az alaki és alkati tételek összefüggésének leljes figyelmen kívül hagyása azonban arra késztet, hogy az írásbeli magánvégrendelet hatálytalaniiásánál kissé megálljunk. A végrendelkezés alakszerű jogügylet, az írásbeli magánvégrendeletet 1 V. ö. Szászy-Schwarz Gusztáv : Jogi szemé'y. 2 Optk. 720. §: 5 171 ?• §• és 1714. §. 4 I7I4- §• 5 Legrészletesebben Fodor Magánjog V. k. 408. 1. 3. p. 6 V. ö. 1874 : XXXV. t. cz. 82 85., 86. g-ait és Fodor i. h. 2. p.