Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - Az egyoldalú ügylet

TÖRVÉNYELŐKÉSZITÉS. Az egyoldalú ügylet. (Kilenczedik közlemény*). Az egyoldalú ügylet elismerésének fejtegetésénél alkalmunk volt az •örökjogi szerződés és egyoldalú akaratnyilvánítás viszonyát megütni.** Azt találtuk, hogy az örökjogban a szerződés a viszonylagosan különösebb jogi tény, az egyoldalú ügylet pedig az általánosabb. Ennek az utóbbi alkati összetételénél is valamiként kifejezésre kellett jutnia és pedig annál is inkább, mert az egyoldalú örökjogi rendelkezés szabály szerint a rendelkező saját jogkörében idéz elő változist. A változásnak lehet és van ugyan reflex hatása a rendelkező ügyleti ellenfelének sphaerájában is, azonban ez nem a kérdésben forgó rendelkezés, hanem vagy a törvényes öröklési rend, va°y a halál esetére szóló mttatásokra fennálló magyarázati szabályok közveti in eredménye, törvénys{ón alapuló jogváltozás, melynek a rendelkezés előzménye, de nem müértelemben vett oka. A növedékjog daczára sem mondhatjuk tehát, hogy az örökségről való lemondás vagy annak visszautasítása átnyúló jogügylet és pedig akkor sem, ha az kifejezetten egyik-másik örökösiárs javára történt is- Lehet persze szerződés is és mint ilyen, a másik fél részére ingyenes juttatás. Azonban az örökségről való lemondásnál és a visszautasítás egyoldilu ügyleténél a rendelkező kizárólag saját jogkörében mozog, a következő örökösre ez csak annyiban tartozik, hogy a rányilás akadályát utólag és visszaható erővel elhárítja. E szerint a lemondás és visszautasítás folytán részesülő örökös önmagában véve nem megajándékozott, mert a lemondóval (visszautasitóval) az ellenkező kiderültéig ügyleti viszonyban állónak nem tekinthető. Ha tehát az 1881 : XVII. t.-czikk 28. §. 1. pontja a csődtömeggondnoknak és a tömegnek módot ad is két évre visszamenőleg a közadós azon jogcselekményeinek megtámadására, melyek által örökségről vagy hagyományról lemond, ezzel a részesülő örökös ellen nem a megajándékozás, hanem az alaptalan gazdagodás következményét vonja le. A törvény itt visszaható erővel és a csődhitelezők érdekében a közadós elidegenítési képességét megszorítja csakúgy, mint az idézett szakasz többi rendelkezéseiben. Ugy tarto.n, a megbeszélt megtámadás a közadós és csakis a közadós jogköreben mozog, miért is adott esetben a következő, mondjuk, végrendeleti örökös az 1893 : XVIII. t.-czikk 111. §-a, illetőleg az uj Pp. * Előző közleményeket 1. Jogállam XII. évf. 186. s köv. lapjain. •** V. ö. 2. §. 4. p.