Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - Nemzet és állam a keletkezés , fejlés, viszony szempontjábol [könyvismertetés]

308 IRODALOM. sült-Államok, Németország, Ausztria és Magyarország viszonyával. Végül •egy igen érdekes fejezetben ismerteti a vallási és szoczialisztikus vüágnézletek jelentőségét a nemzeti érzés, a hazafiság szempontjából. Eredeti államalakulás szükségképen népi és csak a történelem folyamán keletkeznek a népi egységeket áttörő államok, de az ily derivativ keletkezés is csak nemzeti alapon vezet önálló, független, az emberiségre valóban értékes állami létre. <iA\ állam az ember egyetemes eszméjének megvalósulása, öntudatos személyiséget alkotó nemzetnek irányzó, országló tevékenysége által.» A nemzet tehát nem valami levegőben függő, a lelkek mélyén rejlő valami : gondolat, eszme, elvontság, —mondja a szerző, Concha e tételét magyarázva — hanem külön személyiség, mely a társadalom minden életmozgásában hat és jelentkezik és a melynek csak egyik megnyilatkozása az állam, de konstitutív megnyilatkozása, mert nélküle a nemzet sem létezhet. «Allam azonban csak egy nemzetre lehet alapítva.» A magyar birodalomba az 1868 : XXX. s az 1868 : XLIV. t.-cz.-kek «behozzák a politikai nemzet fogalmát» és «mindeddig nemzet és állam kapcsolata a magyar nép államfenntartó erején változat'anul szilárdan áll». Látnivaló mindezekből, hogy a szerző müvében valóban nagyérdekü problémát tárgyal. Nagy készültség, a tárgyba való elmélyedés és gyakran meggyőző erejű gondolkozás jellemzik e könyvet, melynek csaknem minden fejezetén a politikai elmélkedés nagymesierének, Concha G^o-nek tanításai vonulnak végig. Kár, hogy szerző anyagának összeválogatásánál gyakran szem elől téveszti problémáját s igy egész müvéből hiányzik a szigorúan tudományos rendszer. E hiba talán elsősorban arra vezethető vissza, hogy szerző nem látja mindig egész.en tisztán, hogy a nemzet mindenkor és mindenütt elsősorban jogi fogalom, még ott is, hol a társadalom egyéneit nem csupán a szuverén hatalomnak egysége kapcsolja egybe, hanem a fajé, a nyelvé s az érzületé is és hogy a nemzettel szemben a nemzetiség soha sem lehet más, mint puszta etnográfiai tény, avagy puszta politikai törekvés nemzeti elkülönülésre. A nemzet nem más, mint az egy és ugyanazon szuverén hatalom által összekapcsolt egyének egysége, mely egybevághat faji, nyelvi és pszichikai egységgel is, ennek fennforgása azonban nem szükségképi. De az államfogalomnak csupán ez a nemzetfogalom a szükségképi alkateleme épen ugy, mint a hogy állami egység nélkül nemzeti egységről se lehet beszélni. A nemzet és állam viszonya ez : keletkezésük és fejlődésük egybeesik. Ha szerző müve a maga egészében csupán kísérlet maradt is, olyan kísérlet az, melynek részletei magukban véve is értékesek s tehetségről, szorgalomról és nemes törekvésről tesznek tanúságot. Dr. Tihanyi Lajos.