Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - Nemzet és állam a keletkezés , fejlés, viszony szempontjábol [könyvismertetés]

SZEMLE. SZEMLE. — A\ uj perrendtartás életbeléptetésének küszöbén a budapesti törvényszék elnöke dr. Juhás\ Andor curiai biró, nagyérdekü előadást tartott a birói és ügyészi egyesületben, melynek keretében az uj peres eljárással bekövetkező korszakos rendszerváltozás hatását ismertette. Helyesen mutatott rá a nagyérdemű előadó azokra a súlyos terhekre, a melyeket az uj rend a bíróságokra, különösen pedig a budapesti elsőfolyamodásu bíróságokra ró, kiemelte az ügyvédi karra váró fontos szerepet s utalt a baráti együttműködés és kölcsönös támogatás jelentőségére, végül megjelölte azokat a technikai újításokat, a melyek a bírák tehermentesítése végett elkerülhetetlenül szükségesek. Felette becsesek az előadónak azok a fejtegetései, a melyek az uj perrend legfőbb czéljának, az eljárás lehető gyorsításának eszközeit tárgyazzák. A szóbeliség a teljes közvetlenséggel párosulva oly óriási munkateherrel járna s az itélőtanács mindhárom tagjának részvétele a bizonyítás, egész folyamán annyi időveszteséget okozna, hogy — az előadó szerint — czélszerü volna rátérnünk a kiküldött biró utján történő bizonyitásfelvétel intézményére. A törvény megadia ennek a lehetőségét, ha a tanúnak a perbíróság előtt való kihallgatása tetemes nehézségbe ütköznék. Az előadó szerint ezt a kivételt kénytelenek leszünk szabálylyá tenni. Hivatkozik a német peres eljárásra, a melyben a miénkkel egyező jogszabály ellenére áttértek a közvetett b;zonyitásfelvételre Nem titkolható aggodalommal hallottuk leghivatottabb bírósági elnökünk szájából ezt az előreláthatólag bekövetkezendő módosítást tételes perjogunk alapelvén. Kétségtelenül nagy időmegtakarítással járna, ha a bizonyhásfelvételre szánt munkaerő alkalmas megosztással megháromszorozódva végezné a per előkészítésének feladatát. Ámde ép ily bizonyos, hogy ebben az esetben a tanácsnak a tanuhallgatásokban részt nem vevő másik két bírája az ítélethozatalra nem fog sokkal nagyobb befolyást gyakorolhatni, mint a most érvényben álló peres eljárásban. Az előadó aggályai minden tekintetben jogosultak de lege ferenda, de lege lata azonban ez a felfogás arra vezetne, hogy a törvény parancsa mindannyiszor a papiroson maradna, valahányszor a czélszerüségi szempontok ellentmondanak a végrehajtásának. Ámde a czélszerüség követelményeit figyelembe venni a törvényhozóra tartozik. Sok érv szólana a mellett is, hogy minden ügyet értékre és tárgyra való tekintet nélkül egyesbiróság intézzen el az első fokon. A mig azonban a törvényhozás ettől a gyökeres újítástól visszariad, legalább meg kell kísérelnünk az uj törvény hü végrehajtását, főleg mikor annak egyik alapeszméje épen a közvetlenség. Igen helyesen emeli ki az előadó ezzel szemben, hogy a peres felek közvetlen kihallgatása — ha attól eredmény; várható — fenntartandó.