Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - Törvényjavaslat as ipari bíróságokról

BÍRÓI GYAKORLAT. tekintendő (C. 431 12., K. J. 1913., 115.). Ugyanígy C. 1 100/12., K. J. 191 5., 84. azzal, hogy a biztosító az ajánlatban foglalt kérdésekre vonatkozóan az ügynöke által elkövetett megtévesztéssel szemben a hamis bevallásra sikerrel nem hivaikozhatik. A biztosító felelőssége meg nem állapitható azon az alapon, hogy az ügynök ígérte az ügylet átvételét és utóbb a kárnak a rendezését (C. 1050 12., K. J. 1913., 272 ). Dr. Gold Simon. A Munkásbiztositási Joggyakorlat. II. kötet. Összegyűjtötte: dr. Schulc\ Ágost, min. osztálytanácsos-biró. Törvényhozásunk a Bp. módosításáról szóló 1907: XVIII. t.-cz. 43. !;-ának és még fokozottabb mértékben a Pp. életbeléptetéséről rendelkező 191 2 : LIV. t. cz. 78. § ának megalkotásával nyilvánvalóan megtagadott minden közösséget a jogtudomány elméleti művelőinél gyakran felbukkanó azzal a felfogással, a mely a döntvénytárak jelentőségének és értékének lekicsinylésére hajlik. Törvényhozásunkat ezen állásfoglalásánál kétségtelenül az a tapasztalat és helyes nézet vezette, hogy a törvények által szabályozott vagy uj életre hivoti jogintézményeknek a lüktető életbe való átültetése okvetlenül megkívánja, hogy ugy a szakembereknek, mint általában a jogkereső közönségnek olyan megbízható útmutató álljon rendelkezésére, a mely a törvények alkalmazására hivatott hatóságoknak törvénymagyarázatáról hiteles felvilágosítást nyújt. Különösen fontos pedig a törvényt alkalmazó hatóságok felfogásának és törvényértelmezésének megismerése akkor, ha oly intézményről van szó, a mely újszerűségénél fogva a multak hagyományaiba visszanyúló gyökerekkel nem bír, épen ezért még a jogászközönség legnagyobb része előtt is felderítetlen ősterületként szerepel és a melyben az eligazodást megnehezíti az a körülmény is, hogy a nem szerencsésen keresztülvitt hatásköri megosztások a hatáskörök valóságos útvesztőjét teremtették meg. E kedvezőtlen jelenségek viszont ujabb törvényalkotásaink közül épen a munkásbiztositásról szóló 1907 : XIX. t.-czikknél találhatók fel talán legnagyobb mérvbe.i, a melynek rendelkezései szerint magát a biztosítási kötelezettségnek alapvető kérdését is a különböző vonatkozásokban nem kevesebb, mint nyolczféle hatóság bírálhatja el, nem is szólva arról, hogy mindezen hatóságoknak eljárási rendje is egymásétól teljesen különböző. Ezen nálunk még mindig felkutatlan jogterület megvilágításának nehéz íelada ára vállalkozott szerzőnk akkor, a midőn a m. kir. állami munká^biztositó hivatal megbízásából a munkásbiztositási törvény minden ágára kiterjedő joggyakorlatot összegyűjtötte és e fáradságos munkájának folytatólagos eredményét a most megjelent II. kötetben közreadta. E kötet az 1911 október havától kezdve 1913 augusztusáig terjedő időben hozott határozatokat öleü fel és 773 lapon át óoo-nál több hatá-