Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - A becsület védelme

274 A BECSÜLET VÉDELME. állítása állhat az ügynek, illetőleg valamelyik felnek érdekében. Meggyalázó kifejezések használata azonban soha. Felette helyes a javaslatnak az a rendelkezése, mely szerint felmentő ítélet hozható az esetben, ha a rágalmazás vagy becsü­letsértés elkövetésére jogellenes, kihívó, vagy botrányt keltő vi­selkedése adott okot ni. §.). A gyakorlatban fordulnak elő esetek, a mikor a sértett provokatív magatartása teljesen ment­hetővé teszi a sértő kifejezések használatát. Nagyon helyes ily esetekre büntetlenséget biztosítani. Mert nem a tettes a tulajdon­képeni bűnös; de az, ki a sértést provokálta. Ellenben sok szó fér ama rendelkezéshez, hogy sértett a rágalmazással vagy becsületsértéssel okozott nem vagyoni káráért is megfelelő elégtételt követelhet (14. §.). Magának a becsületnek értékét ugyanis pénzben kifejezni nem lehet. Nehéz tehát a becsület megsértése által szenvedett erkölcsi hátrány értékét is pénzben kifejezni. Egyáltalában semmi bázis sincs ennélfogva a pénzbeli elégtétel összegére nézve. De e tekintetben szabályt felállítani nem is lehet. Ebből kifolyólag a bíróságok a lehető legkülönbözőbb szempontokból fognának kiindulni. A mely cselekménynyel szemben az egyik bíróság az elégtétel összegét 10 koronában állapítja meg, egészen hasonló körülmények között elkövetett ugyanezen cselekményért egy más biróság talán 100 koronát fog megállapitandónak találni. Egy­séges gyakorlat kifejlődéséről tehát szó sem lehet. És pedig annál kevésbbé, mert az ügyek túlnyomó része tekintetében legfelsőbb fórum gyanánt a törvényszékek járnak el, s igy előre látható, hogy törvényszékenkint a legellentétesebb gyakorlat fejlődnék ki. És van még egy szempont, mely figyelmen kívül nem hagyható. Nevezetesen az, hogy a pénzbeli elégtétel biztosítása előreláthatólag szertelenül szaporítaná a járásbirósági hatáskörbe tartozó becsületsértési és rágalmazási ügyek számát. A kapzsi­ság ösztönözné a közönségesebb egyéneket, hogy oly esetek­ben is tegyenek folyamatba ily ügyeket, a mikor az egyébként eszükbe se jutna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom