Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - A becsület védelme

A BECSÜLET VÉDELME. 269 Ha azonban szembe állítjuk a szóban forgó bűncselekmények két kategóriáját, szembeötlik még egy különbség, mely a törvényhozás által figyelemre méltatható. Az első kategóriába tartozó esetekben ugyanis visszaesés ritkán fordul elő. Azért nem, mert a cselekmény elkövetőjét a legtöbb esetben csak a körülmények sodorták oda, hogy összeütközésbe kerüljön a törvénynyel. Nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés esetében ellenben rendkívül gyakori a visszaesés. Majdnem azt a kifejezést merném használni: hivatásszerüséggel, üzletszerűséggel találkozunk. Állott előttem, ki 20—22 izben volt már sajtó utján elkövetett delictum miatt vádolva, ismertem olyat, a ki évente 1—2 esetben sajtóbiróság elé került. Ha hivatásának nemes gyakorlása hozza oda: az ellen nem tehető észrevétel. A hírlapirodalomnak nagy hivatása a purifikálás. A sajtó munkását e hivatásának gyakorlásáért szemrehányás nem terhelheti. Ámde sok esetet láttunk, a mikor purifikálásról szó sem lehetett, a mikor nem a hírlapirodalom nemes gyakorlása, hanem egészen más érdekek játszottak közre. Ily esetekben teljesen indokolt volna a szigor. El kell ismernünk azonban, hogy a birói gyakorlat ily esetekkel szemben is tul enyhe s igy nem nyújt kellő védelmet a becsületnek. Ezen a ponton segíteni kell. Ha valahol szigort alkalmaz a törvény: ugy itt indokolt az. A birói gyakorlat enyheségének itt véget kell vetni. És erre csak egy mód kínálkoznék. Aránylag magasabb és áthághatlan minimumok megállapítása. A ki sajtó utján elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés miatt már több (például két) izben büntetve volt s az utolsó büntetés elszenvedésétől számitott záros határidő (pl. 5 — 10 év) alatt újból hasonló bűncselekményt követ el: arra nézve a büntetési minimumot bátran fel lehetne emelni (pl. 8—15 napi fogházra) és ki lehetne .zárni a Btk. 92. §-ának alkalmazását. Ezzel jelentékenyen szigorittatnék a sajtóvétségek bünt'e-