Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - A becsület védelme

268 D.r DEGRÉ MIKLÓS közzététel a használt kitételeket a legteljesebb nyilvánosság ele hozza. E mellett valahogy a hitelesség jellegével bir. A közön­ség felette hajlandó arra, hogy megfontolás és mérlegelés nél­kül hitelt adjon annak, a mi nyomtatásban jelenik meg. Ugy hogy a sajtó utján terjesztett rágalmak mindenekfelett alkalma­sak arra, hogy a megrágalmazottnak reputáczióját tönkre tegyék, egész családok nyugalmát feldúlják. A valódiság bizonyításának rendkívül nagy szerep jut. Úgyszólván minden esetben kéretik,, s a bíróság soha nem tér ki annak elrendelése elől. Nem ís térhet ki. A valódiság bizonyításának valamelyik esete mindig fennforog. Ha más jogalap erre nincsen: ugy sértett maga kéri a bizonyitást. Saját reputácziója érdekében kénytelen vele. Azért a tárgyalás a legnagyobb tortura a sértettre nézve. A valódiság bizonyítása el lévén rendelve: ennek során egyre hallja a vele szemben használt, vád tárgyává tett kitételeknek legnagyobb nyomatékkal való ismétlését. A tárgyaláson vádlott, felmentése érdekében, még nagyobb nyomatékot igyekszik adni azoknak a kitételeknek, mik miatt a vádlottak padjára került. Hogy sértettre mit jelenthet ennek végighallgatása: azt elképzelheti mindenki, a ki sajtóügyi tárgyalásnak valaha tanuja volt. A most kifejtettek szerint a bűncselekményeknek szóban forgó két csoportja egymástól teljesen eltérő jelleggel bir. A jogi ismérvek azonosak, az igaz; de az elkövetés eszköze ezeknek egészen eltérő jelleget ad. A kérdés szabályozásánál feltétlenül figyelembe veendő a bűncselekmények két csoportja. Ha az első kategóriába tartozó ügyekben elnézés tanu­sittatik: az az esetek túlnyomó többségében indokolt. A sajtó­ügyekben azonban egyenesen káros. Ha tényt állit: igen, bizo­nyítson. Mint büntetőbiró mindig a mellett foglaltam állást, hogy a valódiság bizonyitása a lehető legszélesebb mederben megengedtessék. Ha a mit irt, igaz: szabaduljon. De ha nem tud bizonyítani, ha alaptalanul hurczolta meg áldozatát: akkor bűnhődjék, akkor enyheségnek nincs helye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom