Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - A becsület védelme

A BECSÜLET VÉDELME. 265 korlátlan íegyelmi joga és a fegyelmi eljárásnak a védelem szabadságát illuzóriussá tevő intézkedései az önkénykedésnek is tág kaput nyitnak és ezek által közvetve aláássák a felsőbb hatóságok szükséges tekintélyét is. A közigazgatási szolgálat államositása — ismételjük — csak akkor felelhet meg tulajdonképeni és egyedüli czéljának, a mi a közigazgatásnak jóvá és pártatlanná tétele, ha a reform megalkotásánál tényleg csak azok a szempontok esnek latba, a melyek a pillanatnyi pártérdekeken messze felülemelkedve, a reform várható eredményeit nem egy párt hatalmi megnövekedésében, hanem a nemzetet alkotó társadalom erkölcsi és anyagi haladásában tükröztetik vissza. És a mint hiszszük és reméljük, hogy egy ilyen reform győzedelmeskedni fog az elébe tornyosuló nehézségeken és idővel el fogja oszlathatni azokat az aggályokat is, a melyeket ma legjobbjaink közt is számosan táplálnak, ugy viszont a közigazgatás nagy érdekeinek háttérbeszoritását látnánk abban, ha pártérdek elfogultsága alkotná meg a reform kereteit és ezáltal cserben hagyná azt a czélt, melyet a reform elé a közszükséglet tűzött. A BECSÜLET VÉDELME. Irta: Dr. DEGRÉ MIKLÓS. Régi panasz, hogy biróságaink előtt a becsület kellő védelemben nem részesül. Hogy e panasz alapos: el fogja ismerni mindenki, a ki büntető ügyekkel foglalkozik, vagy a büntető jogszolgáltatást figyelemmel kiséri. E jogszolgáltatási sajnálatos jelenséget szokás a Btk. terhére róni. Pedig nem a törvényben rejlik a hiba, mint inkább a birói gyakorlat szertelen enyheségében. A törvény büntetési tételei eléggé súlyosak. A gyakorlat azonban oda fejlődött, hogy a bíróságok a büntetési tételek minimumát alkallogillam. XIII. évf. 4. f. 18