Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - A becsület védelme

A BECSÜLET VÉDELME. 265 korlátlan íegyelmi joga és a fegyelmi eljárásnak a védelem sza­badságát illuzóriussá tevő intézkedései az önkénykedésnek is tág kaput nyitnak és ezek által közvetve aláássák a felsőbb hatóságok szükséges tekintélyét is. A közigazgatási szolgálat államositása — ismételjük — csak akkor felelhet meg tulaj­donképeni és egyedüli czéljának, a mi a közigazgatásnak jóvá és pártatlanná tétele, ha a reform megalkotásánál tényleg csak azok a szempontok esnek latba, a melyek a pillanatnyi párt­érdekeken messze felülemelkedve, a reform várható eredmé­nyeit nem egy párt hatalmi megnövekedésében, hanem a nem­zetet alkotó társadalom erkölcsi és anyagi haladásában tükröz­tetik vissza. És a mint hiszszük és reméljük, hogy egy ilyen reform győzedelmeskedni fog az elébe tornyosuló nehézsége­ken és idővel el fogja oszlathatni azokat az aggályokat is, a melyeket ma legjobbjaink közt is számosan táplálnak, ugy viszont a közigazgatás nagy érdekeinek háttérbeszoritását lát­nánk abban, ha pártérdek elfogultsága alkotná meg a reform kereteit és ezáltal cserben hagyná azt a czélt, melyet a reform elé a közszükséglet tűzött. A BECSÜLET VÉDELME. Irta: Dr. DEGRÉ MIKLÓS. Régi panasz, hogy biróságaink előtt a becsület kellő vé­delemben nem részesül. Hogy e panasz alapos: el fogja ismerni mindenki, a ki büntető ügyekkel foglalkozik, vagy a büntető jogszolgáltatást figyelemmel kiséri. E jogszolgáltatási sajnálatos jelenséget szokás a Btk. ter­hére róni. Pedig nem a törvényben rejlik a hiba, mint inkább a birói gyakorlat szertelen enyheségében. A törvény bün­tetési tételei eléggé súlyosak. A gyakorlat azonban oda fej­lődött, hogy a bíróságok a büntetési tételek minimumát alkal­logillam. XIII. évf. 4. f. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom