Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 4. szám - Közigazgatásunk államosítása
?Ó2 NÁVAV LAJOS iránt is, hogy a közigazgatási tisztviselők pártpolitikai czélokra felhasználhatók ne legyenek és hogy a tisztviselők szolgálati viszonyainak kialakulásánál csakis a hivatali feladatok mikénti ellátása legyen az irányadó. A tisztviselők jogainak és kötelességeinek pontos körülirása, kapcsolatban egy a kor igényeinek megfelelő fegyelmi törvénynyel, szükségképeni kiegészítője •annak a reformnak, a mely a közigazgatási tisztviselők kinevezésével a kormány hatalmát igen jelentősen fokozza és ezzel egyszersmind a hatalom túlkapásainak lehetőségét is növeli. Ép ezért nemcsak jogos, de szerintünk feltétlenül méltánylandó is az az óhaj, hogy a közigazgatás államosításával kapcsolatban a tisztviselők védelme is fokoztassék, még pedig elsősorban abban az irányban, hogy a tisztviselő a napi politika változó esélyeivel és gyakran ellenmondó követelményeivel szemben a lehetőségig mentesítve legyen. Bizonyos azonban, hogy a mikor mi is a pártpolitikai befolyások és kényszerek káros voltára utalunk, akkor nemcsak a hivatali felsőbbség illetéktelen nyomására, hanem azokra a megkörnyékezésekre is gondolunk, melyeknek a tisztviselők az ellenzék részéről is kitéve lehetnek és mely megkörnyékezések ép ugy ellentétben állanak a közszolgálat érdekeivel, mint a tisztviselők függelmének pártpolitikai czélokra való kihasználása. A ki szívből óhajtja a közigazgatásnak lehető megjavítását, az egyaránt kárhoztatni fogja a pártpolitikai motívumoknak becsempészését függetlenül a jelszavaktól, melyek alatt ez történik. A mi a tisztviselők kötelességeit illeti, ugy természetes, hogy eme kötelességek között a legelső az engedelmesség a felsőbbség parancsaival szemben és a törvények tiszteletben tartása. A kötelességnek e két neme közt az összeütközés lehetősége fennforog annyiban, a mennyiben lehetséges, hogy a felettes hatóság valamely rendelkezése a törvénybe ütközik. A közigazgatási tisztviselő helyzete ebben az esetben különbözik a biróétól, mivel a közigazgatási szolgálat lényege a tisztviselő alárendeltsége a felsőbb hatósággal szemben. Rendszerint