Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 3. szám - Az egyoldalu ügylet

BÍRÓI GYAKORLAT. 227 t.-cz. 7. §-a alapján a kétszeres adózás elkerülésére megkötött szerződésbe ütköző adó visszatérítését nemcsak a jogorvoslatok során, hanem az elévülési időn belül bármikor lehet kérni. — n. A törvényhatósági szabályrendeletek megerősítése.* (A közigazgatási bíróság 1915. évi gyakorlatából.) A közigazgatási bíróság gyakorlatában igen értékesek, politikai és alkotmányvédő szempontból pedig kétségtelenül legjelentősebbek azok a határozatok, a melyeket a bíróság hatáskörének kiterjesztéséről szóló 1907 :LX. t.-cz. alapján hozott. Ez a törvény módot adott arra, hogy a bíróság az érdekelt törvényhatóság közgyűlésének vagy a bizottsági tagok fele részének panaszára megsemmisíthesse a kormány, miniszter és kormányhatóságok minden rendeletét, határozatát vagy intézkedését, a mely az önkormányzat sérelmére törvényt vagy törvényes szabályt sért; sőt egyes esetekben a közigazgatási bíróság a sérelmes miniszteri határozatot érdemben más határozattal is pótolhatja. A közigazgatási bíróság e roppant fontosságú hatáskörét immár hatodik éve a legnagyobb pártatlansággal és tárgyilagossággal tölti be és igy valótlannak bizonyullak azok az aggályok, a melyekkel sokan a bíróság ez irányú működése elé tekintettek. Annál helytelenebb a törvényhatóságok az az általános felfogása, hogy a panaszjogot politikai szempontból a kormány iránti bizalom kérdésének tekintik és például alig veszik igénybe azok a megyék, a melyekben a bizottsági tagok többsége a kormányon levő politikai párthoz tartozik. Pedig e panaszjog gyakorlása nem a bizalmatlanság jele; az 1907 :LX. t.-cz. az alkotmány és a törvényesség egyik hivatott őrévé tette a törvényhatóságot, a melynek e hatáskörében a politikai álláspontra való tekintet nélkül kötelessége eljárni, ha a legkisebb aggály is van az önkormányzat jogosulatlan sérelme tekintetében. Az 1907 :LX. t.-cz. feladata ép az volt, hogy a törvényhatóság és a kormány viszonyát politikaiból jogivá alakítsa, a folytonos sérelmi politikát és torzsalkodást kiküszöbölje és birói formák közé szorítsa. A municzipálizmus ezzel megszűnt pártpolitikai kérdés lenni és bíróilag védett intézménynyé lett. A közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatainak hivatalos gyűjteménye az 1913. évről csak egy olyan határozatot közöl, a melyet az 1907 :LX. t.-cz. alapján hoztak (995. sorszám, 8715 K/1915, okt. 1.). Már ebből is nyilvánvaló, hogy a törvényhatóságok a panaszjogot nagyon ritkán veszik igénybe. A hozott határozat azonban igen nagy fontosságú. + V. ö. Jogállam, XI. évi. 7. füzet. I5*