Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 3. szám - Az egyoldalu ügylet

22Ó BÍRÓI GYAKORLAT. II. A közigazgatási bíróság XXXV. sz. döntvénye az átruházási illetékre vonatkozik és kimondja, hogy a közös ingatlant együttesen és visszteherrel átruházó személyeket egymás között az átruházási illeték nem egyetemlegesen, hanem mindegyiket csak a maga átruházott jutalékára eső illeték terheli ; mig a vevők és közös szerzők persze egyetemlegesen felelősek. Az uj adókezelési törvények (1909 : XI. és 1912 : LIII. t.-cz) megváltoztatták az illetékért való felelősség kérdését. Eddig a kincstár a szerződő felek akaratát volt kénytelen respektálni és e'sősorban attól a féltő! kérte az illetéket, a ki azt elvállalta, különben pedig az ingatlan tényleges birtokosától. Az uj törvény a felekre nézve szigorúbb, ugy hogy az 1913 január 1. után kötött jogügyleteknél mindkét fél egyetemlegeseu felelős és az illetéket a pénzügyi hatóság bármelyiktől követelheti. Ennek következménye azu'án. hogy abban az esetben, ha illetékmentes és illetékköteles felek kötnek szerződést, a készpénzben fizetendő illetéket akkor is csak az illetékköteles féltől lehet követelni, ha annak fizetését az illetékmentes fél magára vállalta (18562 1915., í 156. sz.). (Ellenkezőleg az előző törvényes állapot alapján a 269., 301. és 840. sz. határozatok). Conversio esetére biztosított illetékmentesség nem igényelhető akkor, ha a régi tartozásról kiállított okiratban a kamatláb meghatározva nem volt, a-.kor sem, ha a hitelező be tudja bizonyítani, hogy az adós állandóan nagyobb kamatot fizetett, mint a mennyit az uj kölcsön után fizetni tartozik (5 507; 191 2., 1155. sz.). A jogügyletnek a teljesítés előtt való megszűnése jogot ad a feleknek, hogy az illeték törlését kérjék, de az illetékszabályok 101. §-a értelmében a megszűnést jo nap alatt be kell jelenteni. Mi történjék azonban, ha a fél ezt a bejelentést elmulasztja és az e?en idő után kiveiett illeték ellen jogorvoslattal él. A bíróság itt is a felek lávára, döntött és végzésben kimondta, hogy a felebbezés érdemben tárgyalandó akkor is, ha az említet 10 nnp után lett beadva. (4081913., 1134. sz.) Az állam és kereskedő vagy iparos közt kereskedelmi levél alakjában megkötött szállítási szerződésekre a bíróság a díjjegyzék 59. tétel e 4. pontjának kedvezményét kiterjeszti, vagyis ezt a levelezést feltételesen illetékmemesnek nyilvánítja addig, a mig valamely illetékkötelezettséget megállapító czélra használatba nem vették (i_8o2 1912., 1127. sz.). Ha közkereseti társaság részvénytársasággá alakul át, a 4.3%-os ingatlan birtokváltozási illetéket meg kell fizetni, azonban az ingatlanokért átadott részvények után a fokozatos illetéket nem lehet követelni. (23 592/191 2 , 1143. sz.). Végül igen fontos és nagy feltűnést keltett az a határozat, mely kimondta, hogy az Ausztriában lakó igazgatósági tagokat magyarországi vállalatoktól megillető jutalékai az 1908 : XIV. törvény alapján itt adó alá nem vonhatok (7927913. P., 1146. sz.). Ez adó visszakövetelheiő a jogorvoslat elmulasztása esetén is, mert az 1909 : XI.