Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 3. szám - Az egyoldalu ügylet

BÍRÓI GYAKORLAT. bár rendeltetésében időközben változás be nem állott, a következő adókivetési időszakban az adókötelezettség szempontjából újból elbírálható. (22210 1912., 1129. sz.) A panaszos azonban a házadómentességet azon az alapon igényelte, hogy azt részére a közigazgatási bíróság előzőleg már itéletileg megállapította és hogy az 1909. VI. t.-cz.-nek visszaható ereje nincs. Habár az épület rendeltetésében változás nem állott be, az adómentesség kérdésében az illető adókivetés alkalmával fennálló törvény alapján kell határozatot hozni. E határozatban a közigazgatási bíróság az alaki és anyagi jogerő kérdésével is foglalkozott, midőn kijelentette, hogy az 1912. LIII. t.-cz. 37. ü-ának 4. pontja nemcsak a közigazgatási birói ítéletnek, hanem az alakilag jogerős közigazgatási határozatnak anyagi jogerejét is elismeri. Mindazonáltal res iudicata-nak csak a határozat közvetlen tárgya tekinthető, vagyis az, hogy a határozatban megjelölt időre jár-e az adó ; a későbbi kivetésnek, illetve a mentességnek az előző határozat, akár közigazgatási hatóság, akár a közigazgatási bíróság hozta, nem prsejudikálhat. A házadónak állandó adómentesség czimén való törlése csak a bejelentés napjától kezdve történhetik. A megkésett bejelentő tehát mulasztásának következményeit tartozik viselni és a kivetett adónak csak a bejelentés napjától járó része irható le (75 57 91 1148. sz.). Az épületlebontás bejelentésének elmulasztásánál azonban csak a lebontás évében fizetendő adó törlése marad el, a következő években az adó kivetése mellőzendő, mert az adótárgy megszűnését hivatalból is figyelembe kell venni. (95 5 5/19.13., 113007. sz.) A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója ez évben több elvi jelentőségű határozatra adott alkalmat. így kimondotta a közigazgatási bíróság, hogy oly részvénytársaságoknál, melynek adóköteles és adómentes üzemágai vannak, az adókivetésnél az adóköteles üzemekből származó jövedelmek előző három évi átlagát kell venni. (1495 '91?-* 1122. sz.) Ugyané határozat kimondotta, hogy az osztrák részvényekből származó jövedelem az 1908 : XVI. t.-cz. alapján az adóxöteles jövedelemből le nem vonható. Nern lehet az üzleti adó kivetésénél a munkásoknak bérfizetés nélkül átengedett épületek bérértéket a nyers jövedelemből levonni. (1440 1915., 1121. sz.) Azonban levonhatók az összes (nemcsak a gépek és gyári eszközök, hanem egyéb üzleti felszerelés elhasználása által okozott értékcsökkenés pótlására tartalékba elhelyezett összegek (1087, 1913., 1151. sz.) Az évtársulatokból álló szövetkezet megadóztatásánál a közigazgatási bíróság az e^yes évtársulatok keletkezését és megszűnését közömbösnek, tekinti és a XXI. döntvényre hivatkozva nem ismerte el a törzsbetétek 6% erejéig az oly szövetkezet adómentességét, mely más pénzintézettől folyószámlára nagyobb összegeket vett fel, habár az a szövetkezetnek üzletrészes tagja is volt. (23892 1912., 1132. sz.) jogállam. XIII. évf. 3. f. I 5