Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 3. szám - Az egyoldalu ügylet

2 20 TÖRVÉN VELŐK.ÉSZ1TÉS. dályoztatása esetében a házastársat, a felmenő vagy lemenő ágbeli rokont de lege tartja feljogosítottnak.1 A törvény ezeknél az imézkedéseknél az eljárás gyors lebonyolítására gondolt. Ez ügygondnokokkal, utólagos, záros határidőhöz kötött jóváhagyásokkal is biztositható lett volna. A birtokos cselekményének ügyleti jellegét és annak átnyúló voltát ennek a czélszerüségi követelménynek nem kellett volna okvetlenül áldozatul dobni. Egészen ez különben a fentebbiek szerint nem történt és igy annyira a mennyire a tényleges birtokosról s^óló törvénycsoporiból. is kitetszik a\, mit elvileg helyesnek fogódhatunk cl t. i. hog)r csak a\ átnyúló, egyoldalú dologi ügylet c^im^eit. A többi dologi egyoldalú ügylet nem czimzett volta nyomban kitűnik, ha azokat csak futólag érintjük is. Elsajátítás, tulajdonnal, vagy idegen dologbeli joggal való felhagyás, kincstalálás 2 valamennyien oly ügyletek, melyek más dologi jogkörébe közvetlenül nem nyúlnak át és ezért nem czimzett akaratnyilvánítások. A találás átnyúló jogváltozást kezdeményez ugyan, czimzett azonban nem lehet, mert az, kinek jogát apasztja, ismeretlen. Az ügygondnok részére történendő közlést ennél modern jogok nem kivánják. A dologi teher létesítése, a telekkönyvi rangsor átengedése, a bányaszerződéseknek megbánás miatti visszahívása (országbírói értekezlet VII. rész 20. §.), az elővásárlási és visszavásárlási jog gyakorlása, a zálogszerződésnek a zálogtárgy visszaadása által eszközölt megszüntetése és mások inkább kötelmi jelleggel birnak, és a mennyiben a dologi jogból nem volnának kirekeszthetők, személyröl-személyre szóló kapcsolatokat tárnak elébünk. Ezek átnyúló vagyis olyan jogi tényeket tételeznek fel, melyek egy csapással és válhatatlan kapcsolatban idézik elő a nyilatkozó jogainak megnövekedését és ezzel egyszerre az ellenérdekű fél jogainak megfelelő apasztását is. Tán felesleges hozzátennünk, hogy ez okból a jelzett és hozzájuk hasonló más dologi vagy quasi dologi tartalmú egyoldalú nyilatkozatok czimzettek is. 10. «A hol a törvény egyoldalú nyilatkozathoz valamely joghatást füz, — igy mond egy helyen a magánjogi Tervezet Indokolása-5 — ott ez a joghatás a nyilatkozat megtételével perfektté válik, hacsak a törvény ez alól kivéielt nem tesz.» A tétel igy általánosságban még akkor sem áll, ha törvény alatt kizárólag a Tervezetet értjük, mert hiszen ekként a czimzett ügyletet elvileg mindenütt kivételnek kellene vennünk. Mindenütt, tehát a kötelmi jogban is, minek beláthatatlan zavar lenne az eredménye. 1 Az intézkedést, ha már megvan, holmi vélelmezett köztörvényi meghatalmazásnak kell értenünk. 2 V. ö. az erről már elmondottakat. 3 V. k. J48. 1. Hogy egyeztethető össze e kijelentés az I. k. lapon az egyoldalú ügyletek visszavonhatóságáról mondottakkal?