Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 3. szám - Az egyoldalu ügylet

TÖRVÉNYE LÖK ÉSZ ITÉS. 2-1^ hen tapasztalati alapon egymás mellé sorolt tarka tényállásokat burkolnak, midőn ezeket a tényállásokat 14 év alatt négyszer is meg kellett pótolni, midőn e pótlások ismét csak kapkodó tapogatódzások és egységes alapelvig sehol sem emelkednek. Pedig miről is kellett törvényeinknek intézkedniük? A tényleges birtokos nem dologi jogosult, vagy legalább is nem teljes jogú dologi jogosult. A törvény megadja neki a módot arra, hogy a betéts^erkesütéskor bizonyos tényállás-előfeltételek mellett a maga helyzetét egyoldalú akaratnyilvánítása állal teljes dologi hatályúvá javítsa, más sióval, hogy növesztő, egyoldalú ügylet áttal telekkönyvi tulajdonos legyen. Analóg helyzet ez ahhoz, midőn a szerző, szabadalmazó, árujegyet használó saját ügyleti tényével addig bizonytalan, vagy relatív jogát, biztossá meg abszolúttá változtatja át. Csakhogy mig az immaterialis vagyonjogok említett fokozása rendesen nem jár más jogának apasztásáva), mig náluk nem állapitható meg a kivételekben sem a priori, hogy az ügylet kinek sérelmét idézi elő, addig a tényleges birtokos növesztő ügylete átnyúló : a telekkönyvi tulajdonos dologi jogán melyreható, közvetlen változtatást idé\ elo. Ennek nyilvánkönyvi jellegéből folyik a tényleges birtokos tulajdonügyletének * hatósági bejelentés e Az átnyuió jelleg czimzettség után kiált. Az 1886: XXIX. t.-cz. 44. §-a, mely a tényleges birtokos «kérelmét» (a törvény ezt az eminens és az elsajátításra emlékeztető ügyletet állandóan «kérelemnek)) nevezi) a telekkönyvi tulajdonossal saját kezeihez kézbesítendő végzéssel közölteti, az idézett törvény 16. szakaszának eseteire ennek a követelménynek eleget is tesz. Be nem láthatom, miért van erre az intézkedésre kizárólag ennél a tényállásnál szükség. Igaz, a 16. szakasz merőben a tényleges birtokláson alapul, a birtokos többi tulajdonügyletei pedig ezen kivül más egyébben is. mint : kötelmi ügyletet tanúsító okiraton (15. §.), szóbeli átruházáson (17. §.), ily átruházás hatósági bizonyítványán (10. §.), bírói végre nem hajtott határozaton (1889. évi XXXVIII. t.-cz. 5. §.). Azonban ezek a járulékos követelmények csak nagyobb valószínűséget kölcsönöznek annak, hogy a birtokos tulajdonügylete anyagilag indokolt. A tulajdonügylet átnyúló jellegén és azon, hogy a birtokos ezzel a maga jogának hatályosságát mérhetetlenül növeli, mit sem változtatnak. Nem kellett és nem lett volna szabad náluk változnia a czimzettség követelményének sem. Az 188Ó : XXIX. t.-cz. 45. §-ának az a rendelkezése tehát, hogy a telekkönyvi tulajdonos jogutódjai értesítésének kézhez nem jutása a jogi következményekkel nem jár, a birtokos cselekménye ügyleti jellegének ugyanoly félreismerése, mintáz 1891 : XVI. t.-cz. 15. §. d) pontjának szabálya, mely a tényleges birtokos ügyletére annak távollétében vagy aka* Jobb hiányában ezt a kifejezést választottam a birtokos átnyúló, növesztő egyoldalú akaratnyilvánításaira, melyeket számtalanszor kell műszóval megjelölnünk.