Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 3. szám - Dr. Baumgarten Isidor

2 ÍO JOGÁSZOK ÉS ÁLLAMFÉRFIAK. mert a Btk. életbeléptetése után tizennégy éven át Cserregi Károly volt annak elnöke, s ez idő alatt ez a büntetőtanács irányította a magyar büntető judikaturát. Azóta nem emelkedett ki a II. büntetőtanács a kir. Curia többi büntetőtanácsai közül. Baumgarten Izidor nagy egyénisége sem idézhette ezt elő, mert a Bp. sokkal inkább megköti a kir. Curia kezét, semhogy a megkötöttségében a Csemegi idejére emlékeztető működést fejthetne ki. Mindazonáltal Baumgarten Izidor e keretben is kellően érvényesítette tudását és éles ítélőképességét. Nem kerülte meg az elvi kérdéseket, hanem belebocsátkozott azok érdemleges megoldásába, a hol erre alkalom kínálkozott. Ezenkívül tevékeny részt vett abban a selejtező nagy munkában, a melynek czélja az volt, hogy a kir. Curia elvi jelentőségű és teljes ülési határozatai közül, a Btk. hatálybalépésének időpontjáig visszamenőleg kiválasztassanak azok, a melyek a «Büntetőjogi Határozatok Tára» czimü hivatalos gyűjteménybe felveendők. E fárasztó munka eredménye a B. H. T. eddig megjelent négy kötetében található. Hogy Baumgarten Izidor ily sokoldalú gyakorlati tevékenység mellett a büntetőjog tudományos müvelésében is szünet nélkül részt vett : ez szokatlanul nagy munkabírásáról és energiájáról tesz tanúságot. Tudományos értekezései és előadásai mindannyiszor eseményszámba mentek. Azok felsorolását e helyen feleslegessé teszi az a körülmény, hogy időközben elszórtan megjelent müveit két vaskos kötetbe összefoglaltál! közrebocsájtotta, s e két kötetről és azok tartalmáról a Jogállam 1907. évi V. és 1908. évi II. füzetében kimerítő s a nagynevű szerző érdemeit méltató ismertetést közöltünk.* írói működését azonban ezzel még nem fejezte be. Folyóiratunk azóta is több értékes czikket közölt Baumgarten Izidor tollából. így az 1908. évben a Btk. 87. §-áról, a csábítás bűntettéről, s «Az alkohol mint bünszerző» czim alatt irt nagyértékü tanulmányokat. Tudományos felszólalásainak úgyszólván záróköve a/ a nagyszabású értekezés, a melyet a Magyar Jogászegyesületnek 1911. évi április 30-án Aradon tartott teljes ülésén «A biró» czim alatt előadott. A mit Baumgarten Izidor tudományos egyéniségéről vele egyívású tudós társa dr. Balogh Jenő egy jogi szaklapban irt, mindaz teljes mértékben megnyilatkozott ebben az értekezésben : *Fényes tehetsége, széleskörű, egyetemes műveltsége, nagy jogi tudása, roppant olvasottsága, alapossága, tudományos meggyőződésének törhetetlen következetességü ereje és kivételes munkabírása egyenkint is az elsők közé sorolnák . . . Ezekhez járul ötletekben gazdag, változatos irálya és a rendkívüli szellemesség, a mely a gúnynak és a támadásoknak pazar tömegét szórja az ellenfélre, a megbírált intézményre vagy a megtámadott tételre.» Ez Baumgarten Izidor tudományos egyénisége, a melyet az aradi ünnepi előadásra is teljes színpompájában revelált. Mintegy jóslatszerűen nyilatkozott ő maga ez alkalommal a fehér * ('Büntetőjogi tanulmányok 1882 —1906.» Irta dr. Baumgarten Izidor.