Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - Jogállam

84 BALOGH ARTÚR hogy ezt a jogállamot Stahl megvalósulásának eszköze nélkül akarja. Az állam és egyes közt ugyanis a jogkörök biztositásat szerinte csak maga a közigazgatás adhatja meg. A bíróság nem, mert ez az állam alaptermészetével, a közigazgatás sajátos természetével ellenkezne. Ez eredményben csak ugy nyugodhatnánk meg, ha Stahl-al elfogadjuk, hogy a közigazgatási jogok birói védelme nélkül is lehetséges, hogy «a közigazgatás necsak a közérdeket, hanem a szigorú törvényszerűséget és jogrendet szolgáló szerv» legyen. A jogállamellenes irányzat még a XIX. század vége felé is a Stahl tanaiból táplálkozik. A XIX. század második felétől a jogállamnak az a felfogása lép teljesen előtérbe, melylyel az először a század elején a németeknél a közigazgatás és bíráskodás határai iránt folytatott vitában a rendes biróságok közigazgatási bíráskodási hatásköre mellett küzdőknél megjelenik. Teljes kifejtése ily felfogásának három névhez kapcsolódik. Viselőik az államnak ez eszme szerinti berendezése körül nem muló érdemeket szereztek. Ezek: Báhr, Stein és Gneist. Mindegyiknek jogállam konstrukcziójában van bizonyos hiány, egyoldalúság, ellenmondás. Egyikök sem adja a maga teljes tisztaságában a jogállamot, ugy a hogy az ma eszméink sorában megvan. De mindegyik nevezetes részszel járult a jogállam fogalmának megalkotásához és az államéletben való megvalósításához. Mindhárman megegyeznek abban, hogy jogállam a joguralmat minden téren, tehát a közigazgatási viszonyokban is megvalósitó állam, de a részletekben eltérnek egymástól. Legvilágosabban, legmeggyőzőbben a jogállamot Báhr fejti ki, innen müvének nagy, általános hatása. Legtöbb ellenmondással, következetlenséggel, homályossággal Stein-nél találkozunk. Legmesszebb pedig a jogállameszme tartalmi felfogásában Gneist megy, bár megvalósulásának biztositéka nála a leggyöngébb. A XVIII. század végén felmerülő jogállam az egyes és a köz, egyén és állam ellentétét ugy igyekszik kiegyenlíteni, hogy az állam tevékenységét egyedül a jogfenntartásra szoritja. A jog-