Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 2. szám - Jogállam
JOGÁLLAM. 85 állam ez után felmerülő fogalma (alkotmányos állam) ezt az ellentétet kiegyenlítettnek látja az által, hogy az egyesnek alapjogait elismeri és neki részt biztosit az államhatalomban. A jogállam utolsó, valódi fogalma ezt az ellentétet a jogvédelem általánossá tételével oldja meg. A jogállam az állam lehető tökéletes alakja, mert midőn elismeri, hogy a jog minden emberi viszony felett áll, minden ellenkező ténynyel szemben érvényesülnie kell, tehát a közigazgatási szervek jogsértő tényeivel szemben is, az egész állami lét fő problémáját: az állam és egyes viszonyát teszi a jog eszméje által áthatottá a nélkül, hogy az államhatalom érvényesülését megakadályozná. A jogállam az egész és az egyes, köz és egyén viszonyának az a felfogása, mi által a modern, szabad állam hosszú kifejlődésének összes előbbi fázisaitól lényegesen különbözik. Mert az ó-kor államában az egész minden, mely az egyest elnyeli. A középkori államban viszont, az individualizmus teljes érvényrejutásával, az egyén minden és valódi összlét nincsen. Csak a modern állam, a jogállam helyezkedik arra az álláspontra, hogy az egyes a közben szükséges alárendeltsége daczára nem veszti el önállóságát, a mennyiben intézményesen biztositva van vele szemben az állam cselekvő hatalmának a jogi korlátok közt való maradása. Nemcsak a tényleges államfejlődésnek, az állam tudományának is hosszú küzdelmeken kellett átesni, mig a jogállam eszméjéig emelkedhetett. E küzdelmek az alkotmányos állam természetjogi alapja: az államhatalom határai iránti bölcselkedéssel veszik kezdetöket. A természetjogi iskola azonban — mely itt két irányt mutat: egyfelől a fejedelmi, másfelől a népszuverenitás irói — a kérdést meg nem oldhatta, mert a szuverén állami akaratnak két főmozzanata: az elhatározás és cselekvés közt nem különböztetett; az elsőben elvileg szuverén meg nem kötöttségét, a másodikban ellenben szükségképen megkötöttségét nem látta. A népszuverenitási irány a kérdés megértéséhez, nevezetesen a
