Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - Jogállam

JOGÁLLAM. 83 igénybevenni, ha jogát az egyes kétségbevonja. Az egyes és az állam viszonyának a kezdetleges államban való felfogásától nem tud szabadulni; a közviszony természetével nincsen tisztában; a birodalmi jogvédelem reminiszczencziái alatt az egyes és állam viszonyát magánjogiasan fogja fel; a kérdés megoldását mint közjogi bíráskodást konstruálni nem képes. A közigazgatási viszonyban az egyes védendő jogait azonosította a magánjogokkal, minden vagyonjogi érdekét a közigazgatási viszonyokból folyólag ilyenekül fogva fel, alapjában véve az egész közigazgatási jogvédelmet a szerzett jogokra vezetve vissza, nem látván, hogy a közigazgatás által sértett jog lehet magánjog, lehet nyilvánjog, ez utóbbi ismét lehet vagyoni érdekű, de nem kell feltétlenül annak lennie. Minden esetben azonban az a nyilvánjogi kérdés forog szóban, hogy a közigazgatás megmaradt-e törvényszerű körében vagy azt túllépve jogsérelmet okozott. Hozzájárul ehhez, hogy a mióta az adminisztrativjuszticzia behozatott az egyes német államokba és annak franczia eredetije az elméletben védőkre talált, mindig csak ez utóbbi áll előttük és minden bíráskodás közigazgatási jogvitákban, melyet nem a rendes bíróság lát el, náluk adminisztrativjuszticzia még akkor is, ha azt birói szervek gyakorolják. Viszont az ellenkező tábor, mely azt állította, hogy a közigazgatási ügy nem válhat bíróivá vagyis a felett a rendes biróságok nem ítélkezhetnek, csakis maga a közigazgatás, egészen téves uton járt. Különben az egész vita már kiindulási pontjában téves volt, mert ugyanaz az intézkedés válhatik mindkettővé, a mint ezt már Berg, Klüber és mások elismerték. A bíráskodás és közigazgatás határai felett folyt vita közepette határozott formában, de sajátos felfogással jelenik meg a jogállam fogalma annál az írónál, ki aztán épen a jogállam megvalósítását tagadóknak fő tekintélye lett: Stahl-nál (Philosophie des Rechts 1830—33). «Az állam legyen jogállam vagyis cselekvésének határait s a polgárok szabad működési körét a jog által pontosan állapítsa meg és biztosítsa.» Ez a jogállam. Csákód