Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - A kollektív védjegyek és a washingtoni iparjogvédelmi konferencia

236 TÖRVÉN YELŐK ÉSZ ITÉS. Az Institut következő ülésének időpontját 1913- év augusztusára tette, Oxfordban, Holland tanár elnöklete alatt. Az Annuaire de 1'Institut a tanácskozások kimerítő tudósítását ad|a. Dr. Lakatos Gyula. TÖRVÉNYE LŐKÉSZITÉS. A kollektív védjegyek és a washingtoni iparjogvédelmi konferencia. A washingtoni egyezményt megerősítő okiratok a konferenczia határozatainak 18. czikke értelmében Washingtonban legkésőbb 1913 április i-én kölcsönösen kicserélendők. Addig az időpontig, illetőleg jóval előbb kell eldőlnie annak a kérdésnek, vajon Magyarország azt a maga részéről ratifikálja-e vagy sem ? Erre való tekintettel ugy vélem tehát, hogy nem lesz érdektelen vizsgálat tárgyává tenni a kérdéses határozatokat, abból a szempontból, hogy azok hazánk specziális érdekeinek megfelelnek-e, hogy azok hazánk sajátos viszonyai mellett minden további nélkül, pur et simple, beczikkelyezhetők-e ? Már itt elöljáróban jelzem konklúziómat. Vizsgálódásaim alapján arra a\ eredményre jutottam, hog)r a washingtoni egyezményt, a kollektív védjegyek intézményére vonatkozó rendelkezései okából hazánkban, nemzetiségi viszonyaink miatt: beczikkelyezni nem szabad. Hogy miért nem, azt igyekszem majd az alábbiakban kifejteni. A kollektív védjegyek fogalma nem határolható el egységesen és addig, míg a kérdés egységes szabályozást nyerni nem fog, egységes fogalmi elhatárolás nem is lesz lehetséges. Az angol 1905. évi védjegytörvény 62. czikke p. o. a kollektív •védjegyek intézményét a következő formában valósítja meg : «Ha valamely egyesület vagy egyes személy áruknak az eredet, anyag, előállítási mód, minőség, gondos gyártás vagy egyéb jellemző tulajdonság tekintetében való vizsgálatát vállalja és az ilyen vizsgálat eredményét egy, az árun vagy azzal kapcsolatban használt árujegyen igazolja, a kereskedelmi hivatal, ha közérdek által indokoltnak találja, megengedheti amaz egyesületnek vagy személynek, hogy az ilyen jegyet áruvédjegy gyanánt belajstromoztathassa, tekintet nélkül arra, hogy a szóban forgó egyesület vagy személy kereskedelmi egyesülés, illetőleg kereskedő-e vagy sem és hogy az emiitett vizsgálattal és igazolással kapcsolatban elad-e árukat vagy sem. Az ilyen védjegy minden tekintetben ugyanoly elbánásban részesítendő, mint egyéb lajstromozott árujegy . . . stb. D