Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - A kollektív védjegyek és a washingtoni iparjogvédelmi konferencia

TÖRVÉNYE LŐ KÉSZÍTÉS. A svájczi 1890. évi védjegytörvény viszont 7-ik czikke 5. pontjában így szól:* • «Védjegy lajstromoztatására jogosultak iparosok, termelők és keres­kedők olyan egyesületei, melyek a jelen czikk 1. és 2. pontjaiban meg­szabott követelményeknek megfelelnek és személyi cselekvőképességgel birnak, nemkülönben köztestületek is.» Az ausztráliai államszövetség 1905. évi védjegytörvénye pedig olta­lomban részesiti a munkásszervezetek által bemutatott azokat a védjegye­ket, melyek annak a jelzésére szolgálnak, hogy a velük megjelölt áruk kizárólag a szervezet kötelékébe tartozó tagoknak a készítményei. • Kollektív védjegyeken értik továbbá azokat a védjegyeket, melyeket bizonyos földrajzilag megkülönböztethető területnek termelői, iparosai, az illető terület különösen jó hírnévnek örvendő árui részére kizárólagosan használnak 'regionális védjegyek). Ugyancsak a kollektív végyjegyek fogalma alá sorolható az ausztráliai államszövetségi védjegy (the commonwealth trade mark), mely miniszteri engedély alapján oly árukon alkalmazható, melyekre vonatkozólag parla­menti határozattal állapíttatott meg, hogy a munkabér megállapítására vonat­kozó feltételek méltányosak és okszerűen indokoltak. Mint közös vonás a kollektív védjegyek itt (elsorolt fajtáinál az jelentkezik, hogy ugyanolyan védjegyet egyidőben többen használnak és hogy az nem amaz egyesek részére van lajstromozva, kik azt használják, hanem ezeknek bizonyos egyesülete, testülete, közülete részére, mely utóbbi vagy meghatározott jogi formákkal, jogi személyiséggel bír (pl. angol, svájczi védjegytörvény), a mi a rendszerinti eset, vagy pedig csak a közös érdek szülte közszellemben nyilvánul (regionális védjegy 1. Mint további közös "vonás jelentkezik végül még az a körülmény, hogy ezek a közülétek válla­lattal egyáltalán nem, vagy oly vállalattal nem birnak, mely a védjegy­törvények értelmében árujelzések belajstromozására jogosultságot adna. Az a körülmény, hogy a közület egyes tagjainak vállalatai adnak-e jogot véd­jegyek megszerzésére, teljesen irreleváns. Összefoglalva a közös vonásokat, talán ugy fejezhetem ki magamat, hogy kollektív védjegyeken az egyébként védjegy-belajstromozásra nem jogosult közületek védjegyeit értjük, a mely védjegyeket a közületnek egyes tagjai, tekintet nélkül arra, vajon van-e védjegy megszerzésére alkalmas vállalatuk vagy sem, igénybe vehetik. Hangsúlyozom, hogy kollektív védjegyekről igazi értelemben, a mint azokról pl. a washingtoni konferen­czián is szó volt, csak ott lehet beszélni, a hol a közület maga védjegy­oltalomra igényt adó vállalattal nem rendelkezik. Mert ott, a hol a közület pl. egy szövetkezet, védjegyoltalomra igényt adó vállalattal rendelkezik, * Az 1. és 2. pont svájczi állampolgárok tekintetében svájczi uzlettelepet, kül­földi állampolgárok tekintetében pedig a viszonosság igazolását követelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom