Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1913-ben

68 BÍRÓI GYAKORLAT. az ügyvezető igazgató hamis aláírásokkal ellátott váltókat hozott forgalomba,, a miről az igazgató tanácsnak nem volt tudomása. Más esetben a Curia kimondta, hogy az igazgatóság tagja felelős az üzletvezető által huzamosabb időn át elkövetett sikkasztásokért (C 518911. K. J. 6.); az adott esetben a sikkasztások egy évén át húzódtak és a bíróság nézete szerint a köteles ellenőrzés teljesítése mellett ezt fel kellett volna fedezni; nem fogadta el a Curia az igazgatóság egyik tagjának azt a védekezését, hogy ő «egyszerű kovács bognár létére» nem ért a könyveléshez, mert ily körülmények között az igazgatói állás elvállalása már magában véve is gondatlanságnak minősül. A részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő bizottságának tagjai elleni perekben a részvénytársaságot a közgyűlés által választolt meghatalmazottak képviselik (K. T. 197. §.). A Curia már most kimondta, hogy az igazgatóság ily kártérítési pert egyes igazgatósági tag ellen külön felhatalmazás nélkül is indíthat és a közgyűlés felhatalmazása csak akkor szükséges, ha az egyes tagok között a megindítandó perre nézve érdekösszeütközés fenforog (C. 884 911. K. J. 17.). Több izben érintette a Curia ez évben a mérlegkészítés szabályait és különösen a rejtett tartalék kérdését ; e döntésekkel már folyóiratunkban foglalkoztunk.1 Itt csak azt hangsúlyozzuk, hogy ingatlanokat a mérlegben nem kell az elérhető eladási árban beállítani, hanem a beszerzési ár is felvehető, sőt az ily eljárás csakis az üzletkezelés szolidságát tanúsítja és a mérleg reálitását nem érinti (C. 757 911. H. D. VI. 119.). A bíróság felügyeleti hatásköre azonban a mérlegkészítésre nem terjedhet ki, nem vizsgálja hivatalból, hogy vajon a mérleg megállapításnál alapul szolgáló becslés számszerűen helyes-e (Budapesti tábla 545/912. H. D. VI. 128.). A megtámadó félnek tehát e tekintetben kétségtelen bizonyitéko' kell szolgáltatnia.2 Ha a közgyűlési határozat a társaság feloszlását és felszámolását kimondta, ugy ujabb közgyűlési határozat nem határozhatja el a társaság folytatását, hanem e czélra a budapesti kir. tábla 937 912. sz. végzése szerint újból *ell magát a czégjegyzékbe bejegyeztetnie.3 Ez évben legelőször alkalmazta a Curia a Kereskedelmi vétségek tárgyában kibocsátott 1906. évi miniszteri rendeletet (C. 179 912. H. D. VI. 46) A Curia e határozatában kimondta, hogy a K. T. 218. §. j. pontjában körülírt vétség tényálladéka ki van merítve már az által, hogy az igazgatóságnak tagjai a mérleg felállításánál törvényellenesen, vagyis a K. T. 199. §-ának 1. pontja ellenére járnak el és annak megállapításához különben nem is szükséges a K. T. idézett szabályának szándékos vagy vélkcs gondatlanságból történt megsértése, hanem elegendő ehhez a törvénynyel 1 L. Kun\: Jogállam XI. évf. 385. 1. 2 L. Oppler: Jogállam XI. évf. 751. I. és Rcichard, Jogt. K. j6. sz. 5 L. Kun%: Kereskedelmi Jog 10. sz.