Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1913 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1913-ben
ADÓ ÉS ILLETÉK. 69 ^Henke^ö cselekvés tárgyilagos ténye. A Curia ugyané határozatában a pénzbüntetést szabadságvesztésre változtatta át s iyy a büntető jelleg mellett foglal állást. így tehát kétségtelenül következetlen, midőn büntetést alkalmaz, midőn a terheltet sem szándékosság, sem vétkesség nem terheli, habár ezt ugy a büntető törvénykönyv, mint a kihágási törvény (28. §) kifejezetten megkívánja. Nem lehet a törvényes alapja annak a gyakorlatnak, a mely a véletlenség konstatálása mellett büntetést szab ki.* Következetesen tehát csak akkor lehetne eltekintenünk a gondatlanságtól, ha a 218. §. büntetését magánjogi vagy pusztán rendbírságnak tekintjük, de még igy is veszélyes az oly praxis, mely mellett a törvényes mérlegfelállitás szabályainak megsértése három havi szabadságvesztéssel sújtható még akkor is, ha az igazgatóságot szándékosság, de sőt még vétkesség sem terheli. A K. T. 199. § a még a tulmagas és tulalacsony mérlegértékelés közt sem különböztet és a mérlegkészítés szabályait oly kevéssé szabatosan irja körül, hogy annak tulajdonképeni tartalmával még juaikaturánk sem jött tisztába, •így legújabban a Curia 1186/1910. sz. határozata a kisebb értékben való felvételt, amennyiben a szolid üzletkezelés határain belül marad, megengedettnek tekinti. Mivel pedig a szolid üzletkezelés nagyon is tág és ingadozó fogalom, törvényellenes vagy törvényszerű lesz a mérlegkészítés, a S2erint, a mint egyik-másik bíróság a 0reális értéket* appreviálja. Nem szorul bővebb kifejtésre, hogy ily ingatag alapon, szándék vagy gondatlanság hiján büntető szankezió felépítése nem indokolt. — n. ADÓ ÉS ILLETÉK. Uj rovatunk. Uj rovatunknak az 1909. és 1912. évi adótörvények adnak aktuáli-ttást. Az ezekben foglalt anyag oly komplikált és nagyterjedelmü, hogy •ennek megismerése alapos előkészítést és tanulmányt kiván meg. Erre alkalmat nyújt az uj adótörvények végrehajtásának felfüggesztése,** a melyet a kormány a törvények elhalasztására és megváltoztatására irányuló törek•vésekkel szemben konczedált. Az uj adótörvények életbeléptetése tehát Damokles kardjaként fejünk felett függ, mint a római jogi meghatározás mondja : certus an, sed incertus quando. Használjuk fel tehát a még * Ez szól a budapesti tábla 7-ik sz. döntvénye ellen, mely szemben a szegedi ítélőtáblával pénzügyi kihágást gondatlanság hiányában is megállapított. (L. Traeger: A dohányjövedéki kihágás Jogállam XI. évfolyam 21;. 1. és Rcichard: Törvényellenes mérlegfelállitás. Kereskedelmi Jog 1912 május 1.). ** Függőben marad további rendeleti intézkedésig nemcsak az adó kivetése, hanem a vallomások bekérése is és a mennyiben ez iránt július i-ig intézkedés nem történik, 1917-ban az adó az 1912. évi kivetés alapján állapittatik meg.