Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1913-ben

BÍRÓI GYAKORLAT. 67 étesitett nyugdijalapot, ez a társaság vagyona ugyan, de a mig e nyugdijalapot a jogosultak nyugdíjigénye terheli, a társaság a nyugdijalapot meg nem szüntetheti (C. 865 911. K. J. 6.). A Curia 259/1911. sz. ítéletével különben a magánnyugdijpénztár helyzete még nincs kellőleg tisztázva, mert adott esetben a kilépett alkalmazott kamatmentesen követelte vissza befizetéseit és a Curia még nem foglalt állást abban a kérdésben, vajon igényt tarthat-e a befizetések kamatjaira valamint azokra a befizetésekre, a melyeket nem ö, hanem a főnök fizetett be helyette a pénztárba. A Curia tovább haladt ezen az uton, a midőn erkölcstelennek nyilvánította azt a szerződést, amely szerint az alkalmazott, a ki csak 10 évi szolgálat után nyer igényt a nyugbérhez, befizetéseit el'eszti akkor is, ha a munkaadó őt a 10 év eltelte előtt hibáján kivül elbocsátja (C. 5171 191 1. H. D. VI. 96.). Ha ellenben a társláda alapszabályai szerint a befizetések végkielégítésül adása kérdésében a társláda közponi bizottsága dönt és ha ez a visszatérítést megtagadja, a 10 évi szolgálat után elbocsátott alkalmazott nem követelheti befizetéseinek viszszatéritését, de keresetképtelensége beállta esetére joga van neki és családjának a szabályszerű nyugdiira es ellátásra (C. 5246/911. H. D. VI. 97.). A névre szóló részvények zálogbirtokosának jogaival a Curia két határozatában foglalkozott: az egyik kimondta, hogy joga van az alaptőkeJeszállitás folytán kicserélendő uj részvényekre, a mely jog a becserélési jog eltelte után sem enyészik el, a társaság legfeljebb birói letétbe helyezheti az uj kibocsátású részvényeket (C. 174 911. H. D. VI. 2]. ; az elővételi jogot azonban nincs jogosítva gyakorolni, mert ez csak a régi r eszvenyeseket illeti meg. Az üres hátirat sem tekinthető névre szóló részvénynél átruházásnak, vagy megbízásnak, mert a kereskedelmi törvény 501. és 305. §-ai csak zálogjogot enged, de meghatalmazást nem ad. A döntés helyes, ha a tényállás szerint a zálogba adó részvényes az elővételi jogot maga kívánta gyakorolni (C. 645 912. H. D. VI. 169.) Az igazgatói czégjegyzés joga egy igazgatósági tagtól sem vonható meg és ellenkező alapszabályi intézkedés a Curia szerint törvényellenes (C. 727 912. H. D. VI. 170.). Megfelel ez a Curia ama gyakorlatának, hogy az igazgató nem korlátozható a cégjegyzésre kirendelt társulati tisztviselővel együttes czégjegyzésre. Az igazgatóság felelősségének kérdésében a Curia még mindig ingadozik. A gyakorlatban az érdemleges ügyvezetés rendszerint a vezérigazgatót illeti, mig ezért a felelősség már az igazgatótanács összes tagjait egyenlőkép terheli. A Curia ez alternatívák közül hol az egyik, hol a másikat emeli ki jobban az eset tényállása szerint; így kimondta, hogy az igazgatóság tagjai a szövetkezeti ügyvezetőnek csak olyan tevékenysége tekintetében vonhatók felelősségre, amely tevékenység a rendelkezésükre álló adatokból kipuhatolható (C. 252 912. K. J. 23.^; az adott esetben 5*