Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1913-ben

64 BÍRÓI GYAKGRLAI . «a joggyakorlat által továbbképzettnek annyiban» tekinti, «hogy a hitbérre való igény megszűnik.. . általában mindig, ha a házasság a hitbért igénylőiéi vétkessége miatt felbontatik». A törvényes születés vélelmét Curia 1 teljesen azon a nyomon, melyet a személyjogi döntések ismertetésénél követhettünk, csak oly gyermeknél látja fennforogni, a mely a házasság megkötésétől számított hat hó eltelte után született, a miért is a házasság utáni negyedik hónapban született gyermeket törvénytelenitette. Az apa törvénytelen gyermekének természetbeni tartását vállalhatja, azonban a bíróság ilyenkor a tartás készpénzbeli egyenértékét is megállapíthatja arra az esetre, ha az apa a természetbeni tartás iránti kötelezettségének meg nem felelne.2 Családi kötelékben álló egyénekre Curia azt a vélelmet állítja felr hogy azok egymás anyagi helyzetét ismerik. Ezért a köztük létesült ügyleteket harmadik személyek irányában csak annyiban tekinti hatályosaknak, a mennyiben a harrradik személyeknek az ügylet létesültekor már fennálló vagyoni igényeit nem sértik.3 (Folytatása következik.) )( Kereskedelmi joggyakorlatunk 1913-ben.4 Ezidei joggyakorlatunkban már előtérbe lép az 1908 : LVII. az üzlet átruházásról szóló törvény hatása. Az ily perek túlnyomó része a bizonyítás kérdése körül forog és azért helyesen értelmezi a Curia a törvényt, midőn kijelenti, hogy az üzlet átruházásnál az üzletet átvevő felelősségének megállapításához nem szükséges a kijátszási czélzat bizonyítása (C. 767,911, K. J. 91.). Gyakran előfordul az is, hogy a felek oly módon akarják kijátszani az üzlet átruházással járó felelősséget, hogy árverésen veszik meg az árukat és más helyiségben folytatják az üzletet; ha ez az intenczió bebizonyítható, a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék gyakorlata szerint az üzletátvevő felelőssége megáll. Ezzel a joggyakorlattal szembe helyezkedik a Curia, midőn általános elvként kimondja, hogy árverés esetén az1 1912 II/8. 2716. Polg. Törvénykezés LXII1. köt. 24. mell. 2 C. r.912 VI/27. G. 51, Magánjogi Dtár 200. 1. 3 C. 1911 X/JI. 1905. Magánjogi Dtár J2. 1. + A Jogállam 1902 óta rendszeresen közli a kereskedelmi judikatura feldolgozását: lásd I. 718., 816. 1., II. 559., 641. 1., III. $52.', 66?. 1., IV. 704., 789. 1., V. 7o6.r 780. 1., VII. 75., 140. 1., VIII. 65., i?8. I., IX. 65., 125. -1. X. 84., 167. 1., XI. l$J.r 228. 1. A használt rövidítések a következők: G. Dt. = Grill-féle döntvénytár kereskedelmi jogi kötete. H. D. VI. = A Jogtudományi Közlöny által kiadott Hiteljogi Döntvénytár 1912. évi VI. kötete. K. J. = Kereskedelmi Jog 1912. évf. Ü. L. = Ügyvédek Lapja 1912. évf. Nagy F. = Nagy Ferencz: A magyar kereskedelmi jog kézikönyve VII. kiadás.