Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 4. szám - Államfelügyelet az önkormányzatok felett

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. a helyi közigazgatási érdekek sérelme vagy a kivihetetlenség is lehet (1876. évi VI. t.-cz. 22. §-a és 1889. évi XXVIII. t.-cz. 16. §-a); a miniszter e felebbezés alapján érdemi intézkedésre is jogosult. Tehát a felügyelet itt felsőbb fokon való ujabb elintézéssé szélesbedett. A közigazgatási -ágak főnökei és előadói az általuk képviselt közigazgatási érdek sérelme miatt is felebbezhetnek (1876. évi VI. t.-cz. 22. §., stb.). A főispán felterjesztési joga az államérdek sérelme esetén is megáll (1886. évi XXI. t.-cz. 57. §. B. k.) ; az ily módon felterjesztett határozat csak miniszteri jóváhagyás esetén hajtható végre, a mi által a törvény a felülvizsgálati jog •eseteit az állami gyámkodás körébe vonja be. így tehát a felügyelet általános jellegű funkcziója nálunk teljesen befoly a kormánytutela esetei közé, más szóval : a főispán felterjesztése még a különben jóváhagyás alá nem eső határozatokat is a kötelező jóváhagyás •szükségének veti alá és nem egyszer érdemi intézkedésre is jogosít. Magyarországon a\ államfelügyelei egyedül jogosult rendszere helyett a% általános állami gyámkodás rendszere van elfogadva. A közigazgatási reform küszöbén nem vélünk felesleges munkát végezni, ha más közigazgatási rendszerek ismertetésével azokból egy-két gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsot vonunk le. Fiúméban a városi statútum 86. §-a sorolja fel a képviselőtestületnek jóváhagyás alá eső határozatait; ilyen a költségvetésen (72. §.) kivül csak 8 van. Az államfelügyeletet a 89. és 90. §. két csoportba osztja. Az érvényes jogba ütköző, vagy az államérdekre sérelmes határozatokat a kormányzó megsemmisítheti ; a képviselőtestület felebbezése esetén a miniszter dönt. A város fontos és lényeges érdékeire káros vagy veszélyes határozatoknál a kormányzó vagy polgármester kifogása csak ujabb tárgyalást von maga után s a fenntartott határozat végérvényessé lesz. A fiumei rendszer határozott előnye, hogy a felügyeletet és gyámkodást elválasztja, — a jóváhagyás pár esetét összefoglalóan sorolja fel, — a felügyeletet legalább első fokon deczentralizálja, és végre ezt a felügyeleti jogot a nem jogellenes határozatok túlnyomó részénél pusztán figyelmeztető szóvá degradálja. Az államfelügyelet tisztán jogi természete azonban itt sincs teljesen kidomborodva. A\ 1891. évi (Szapáry-féle) magyar törvényjavaslat «a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben» egyik alapelvéül vette a közigazgatásnak és az állami felügyeletnek deczentralizáczióját. E szerint a főispán erősiti meg a jóváhagyás alá tartozó határozatok legnagyobb részét és alaki kellékek megsértésével hozott határozatokat maga megsemmisítheti (42. § ) ; el;árása ellen jogtalanság esetén a miniszterhez van panasz {45. §.). Egyéb jogsértés és az államérdek sérelme esetén a főispán csak halasztó hatályú felterjesztést tehet (41. §.) ; a miniszter az ily határozatokat megsemmisítheti, sőt meg is változtathatja (153. §.). Ez a rendszer tehát a deczentralizáczión és az egyszerűségen kivül 20*