Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - A közigazgatási biróság pénzügyi osztályának gyakorlata

CONGRESSUSOK. 22 g CONGRESSUSOK. A berlini nemzetközi jogi értekezlet. A német külkereskedelem előmozdítására alakult «Handelsvertragsvereint február hó io-ére és i í-ére több külföldi jogászt és a német jogi irodalom kitűnőségeit hivta össze a külkereskedelmet érdeklő nemzetközi jogi kérdések megvitatására. Az egyesület ezzel tulment saját programmján. mely kizárólag a német érdekek képviseletére szorítkozik, de ezzel egyúttal annak a helyes belátásnak adta tanújelét, hogy a nemzetközi érintkezésben sikerrel csak akkor védheti meg egy állam saját kereskedelmének érdekeit, ha egyéb államok kereskedésének és ezzel a nemzetközi forgalom jogi szabályozásának is jelentékeny engedményeket tesz. A tanácskozásokat Niemeyer kiéli egyetemi tanár vezette és azokban a német külügyi és az igazságügyi kormány képviselői, valamint a nemzetközi jog Nestora, Bar göttingeni tanár is részt vett. Bar, a közel 80 éves aggastyán csodálatra méltó szellemi frisseséggel vett részt minden egyes kérdés megvitatásánál és pontonként formulázott indítványai nagyon megkönynyitették az előadók és felszólalók munkáját. A külföldi részvénytársaságok fióktelepeinek és a külföldi elégek képviselőinek jogi helyzete élénk vitára nyújtott alkalmat. Az egyes előadók felszólalásaiban elvonultak előttünk az összes kultur-nemzetek jogrendszerei, a melyek hol több, hol kevesebb szabadságot és jogot biztosítanak a külföldi czégek fióktelepeinek. A magyar álláspontot Dr. Baumgarten Nándor ismertette, rámuiatván azokra az alapelvekre, a melyek e kérdés nemzetközi szabályozásánál irányadók lesznek. E vita folyamán különösen a gyakorlati élet terén működők felszólalásából kitűnt, hogy a legtöbb külföldi czég ugy kerüli meg a törvénynek reá nézve hátrányos intézkedéseit, hogy formailag önálló lársaságot alapit, melyek érdemleges ügyvezetését mégis csak a külföldi anyaintézet irányítja. Ez a gyakorlat, a melyre gyakran már az in fraudem legis eljárás bélyege süthető, különösen Francziaországban és Belgiumban terjedt el, elannyira, hogyha belga jogász valamely czég szövegében a «Societé Belge», az olasz jogász «Societa Italiana» kitételt olvassa, már eleve tudja, hogy ezek a czégükben foglalt elnevezések ellenére is külföldi társaságok. A külföldi képviselők és ügynökök jogállására vonatkozólag Bar indítványával szemben különösen hangsúlyozták, hogy a harmadik fél, de az ügynök szempontjából is annak a területnek jogszabályai legyenek irányadók, melyeken az ügynök működését folytatta. Konkrét •határozatra e vita nem adott alkalmat, mivel az értekezlet mindenekelőtt a külföldi határozatok kimerítő és pontos gyűjtését határozta el. A nem%etkö\iperjog kérdései közül határozathozatalra az 1905. évijulius hó 17-én tartott hágai egyezmény kézbesítési eljárása vezetett, melynek töké-