Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - A közigazgatási biróság pénzügyi osztályának gyakorlata

230 CONGRESSUSOK. letesbitését és különösen az alperes értesítésének lelkiismeretesebb keresz­tülvitelét (szemben a remis au parquet intézkedésével), az értekezlet kívá­natosnak tartotta. Persze nehéz itt a helyes középutat eltalálni : meg kelt óvni az adós érdekét, hogy a keresetről értesüljön, de másrészt nem sza­bad neki alkalmat adni, hogy a kézbesítés meghiúsításával a felperesi igény érvényesítését megakadályozhassa. Megvitatásra kerültek azok a feltételek is, melyek mellett a külföldön lakó alperesi belföldi bíróság elé lehet vinni ; a vélemények abban a hatá­rozatban kristályosodtak ki, hogy a belföldön levő vagyon az illetékességet csak akkor állapítsa meg, ha az Ítélet végrehajtására, vagy a peres igény tekintélyes részének érvényesítésére kellő alapot nyújt. Ez a határozat külö­nösen ama visszaélésekkel szemben akar védekezést nyujiani, melyek sze­rint valamely külföldit jelentéktelen értékű, külföldön felejtett vagyona alapján igen |elentékeny összeg erejéig külföldön vontak perbe, vagy a midőn a külföldinek czélzatosan valamely jelentéktelen követelését ismerték el (pl. a számla-engedmény, perköltség-követelés), hogy ezáltal őt a bel­földi bíróság elé idézhessék. Itt, valamint a végrehajtásnál megkövetelt viszonosság megvitatá­sánál ismételt hivatkozás történt a «Közép-Európai Gazdasági Egyesületi* 1910. évi wieni congressusa tárgyalásaira és Magyary és Sperl tanárok ezt előkészítő referátumaira. Utóbbi tárgyban a berlini értekezlet pusztán egy részletkérdésben foglalt állast és itt némileg hasonló eljárást tartott kívána­tosnak, melyet a magyar polgári perrendtartás 414. §. 6. pontjában elő­irt,* t. i. azt, hogy a viszonosság ne a bíróságok mindenkor váltakozó ítélkezése szerint igazodjék, hanem egyszersmindenkorra a kormány (az igazságügyminiszten Németországban a kanczellár) nyilvános hirdetménye által a bíróságokat is kötelező erővel állapíttassák meg. Nem vezetett pozitív határozatra a nemzetközi csődjog rendezése, vala­mint a kereskedelmi szerződésekben jogi tartalmának megállapítása sem ; utóbbi szempontból különösen a kölcsönös egyenjogosultság és a legtöbb kedvez­ményt biztosító klauzuláról volt szó. Ezeknek, valamint az értekezleten felmerült egyéb indítványok további feldolgozásával és előkészítésével az egybehívó egylet bízatott meg. Mindent összevéve tehát az értekezlet sok érdekes eszmét vetett fel, melyek közül néhánynak gyakorlati megoldását előmozditoita s emellett alkalmat adott a nemzetközi jogélettel elméletileg és gyakorlatilag foglal­kozó szakférfiaknak véleményük és tapasztalataik kifejezésére. * Nálunk ez az újítás nem keltett általános helyeslést. Magyar/: Magyar Pol­gári Perjog 65. 1. kifejti azokat az aggályokat, melyeket ez adminisarativ döntéssel szemben támaszt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom