Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - A közigazgatási biróság pénzügyi osztályának gyakorlata

228 ADÓ ÉS ILLETÉK. keltekre legkedvezőbb egyezség utján helyezkedjék a szükséges területek birtokába, a nélkül, hogy az ily eljárás a törvényben megállapított illetékmentességet veszélyeztetné vagy érvényesithetlenné tenné. A XXXIV. számú döntvény a biztosítási szerződések után járó és i%-os illetéktől mentesnek tekinti az oly egyesületet, a melynek egyetlen czélja az, hogy a tag elhalálozása esetében az örökösnek a tagoktól halálesetenkint beszedett járulékokból alakult segélyösszeget fizessen. Az 1904 : XXIII. döntvény értelmében egyéb társulatok alkalmazottjainak a nyugdijalapra teljesitett díjfizetések i-7»% illeték alá esnek, a társulatok részére teljesítendő díjfizetések azonban csak akkor esnek ez illeték alá, ha a nyugdijalap vagy nyugdíjintézet a társulattól különálló jogi személy. A bélyeg és illetékekre vonatkozó elvi határozatok közül csak a legfontosabbakat emeljük ki : A pénzintézetek részére kiállított hitelbiztosítéki okiraton a lerótt illeték visszatérítendő, ha bizonyítva van, hogy a hitelt részben sem folyósították (16643 191 1 -, 1062.). A bélyegmentesség csak azt az ügygondnokot illeti meg, a ki ismeretlen helyen tartózkodó, vagy szegény fél részére rendeltetett ki (5290/1911., 1065.). Az adás-vételi illeték fizetésére az ingatlan tényleges birtokosát, mint dologi kezest, csak akkor lehet kötelezni, ha az illetéket az egyetemlegesen felelős szerződő felektől behajtani nem lehetett (18160/1911., 1101.). Ha a jogügyletet birói itélet érvénytelennek nyilvánította, az illeték nem a befizetéstől, hanem az itélet jogerőre emelkedésétől számított három éven belül térítendő vissza (9075/1911., 1069.). A részvénytársaságok alapításakor a részvények átvétele ellenében behozott ingó vagyont a közigazgatási bíróság lényegében vagyonbetétnek tekinti és ez után a részvényilletéken kivül más vagyonberuházási illeték nem jár (1-61-3 ,0I2-> 1073-)- A pénzintézetek és részvénytársaságok bélyeg illetékeire vonatkozó 1869 : XVI. t.-cz. 19. §-ának rendelkezéseit a közigazgatási bíróság ugy alkalmazza, hogy a társulat köteles minden egyes szelvénytől a második fokozat szerinti bélyegilletéket közvetlenül lefizetni, alapul véve az 1000 koronára szóló részvényt még akkor is, ha az egyes részvények még enné! is kisebb összegekről volnának kiállítva (25101 1910., 1081.). A takarékpénztáraknak biztosított illeték-mentesség nem attól függ, hogy vajon a részvénytársaság tényleg adott-e 8%-ot meghaladó osztalékot, hanem attól, hogy valóságos jövedelme alapján 8%-ot meghaladó osztalék fizethető lett volna-e ; a kincstárnak tehát jogában áll a mérleget ebből a szempontból vizsgálat alá venni és különösen kifogásolhatja a 8%-ot meghaladó nyereség tartalékba helyezését oly esetben, a midőn az illető takarékpénztár az illeték-mentességet magának az osztalék ily mesterséges apasztása utján igyekeznék biztosítani (11663/1911., 1082.).