Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - A közigazgatási biróság pénzügyi osztályának gyakorlata

ADÓ ÉS ILLETÉK. 227 A ház haszonértékéhez nem lehet hozzászámítani azt a vizdijat, anelyet a bérlő nem a bérbeadónak, hanem közvetlenül a vízműnek fizet Í0937/911., 1022. sz.; 659/1912., 1055. sz.). Adóköteles lakrész a zárt folyosó is, ha tényleg lakásnak használják (12801 1911., 1053. sz.). Nem vethető ki házadó a kaszárnya kantinhelyiségei után, ha a kaszárnya városé ; a kantin bérét ellenben a katonai hatóság kapja (4556/911., 1023. sz.). Nem esnek továbbá házadó alá a fürdővállalat által, a postahivatal, fürdőbiztosi hivatal és gyógyszertár részére átengedett helyiségek (14953/1911., 1050. sz.). Nem részesülnek adómentességben a püspöki palota vendégszobái és a fogalmazók lakosztályai (16680 1911., 1054.); továbbá a nyilvános jellegű, de vállalatszerű tanintézetek sem (7719 1912., 1087.). Gyári vállalatoknak a gyár telepén kivül levő raktárai házadó alá esnek (19078/1911., 1029. sz.) és nem adható meg a munkáslakásokra megállapított házadómentesség azokra a lakásokra, a melyet nem a közönséges értelemben vett munkások, hanem alkalmazottak használnak (1024/1912., 1089. sz-)- E határozatban a közigazgatási bíróság a munkás és a magasabb, szellemi tevékenységgel foglalkozó alkalmazott (magánhivatalnok) közötti határvonalat igyekszik megvonni és különösen azt a szempontot emeli ki, hogy nem az illető tényleges képzettsége, hanem betöltött állásának minősége az irányadó. Fontos kijelentés, hogy az 1909: VI. t.-cz. szerint a házbéradó alapjául nem a bevallás évében fizetett, hanem a bevallás időpontjában kikötött évi bért kell venni (3789/1911., 978. sz. . Az adózók jogos érdekét védi a közigazgatási bíróság akkor, a midőn kimondja, hogy a háztulajdonos rokona, mint bérlő által bevallott tényleges bérösszeget a házbéradó kivetésénél irányadónak kell elfogadni •és a bérjövedelmet ily esetben felbecslés utján megállapítani nem szabad ^250 1911., 100M. sz.). Ellenben a ház tulajdonosa által használt helyiségek becslés utján megállapított haszonértéke összehasonlítás utján felbecsülhető (11485/1911., 1032. sz. . Az adózó közönség érdekében a közigazgatási bíróság felesleges formalizmustól tekint el akkor, a midőn a házbéradót törli és a házosztályadó előírását rendeli el, daczára annak, hogy a birtokos személyben történt változást kellő időben be nem jelentették 1 3527/191 2., 1088. sz.). II. Az illetékügyi kérdésekről ez évben a közigazgatási bíróság pénzügyi -osztálya két döntvényt hozott. A XXXIII. számú kimondja, hogy az 1881 : XXVI. t.-cz. 20. §-ában és az 1881 : XLI. t.-cz. 64. §-ában meghatározott illeték-mentesség nemcsak az állam törvényhatóságai és a községek javára történt kisajátításokra téried ki, nanem oly esetekre is, midőn a kisajátítási jog kérelmezése nélkül oly közérdekű czélra létesült az egyezség, a melyre a törvény alapján kisajátításnak van helye. E határozat különösen Budapest székesfőváros fejlődésére fontos, a midőn a városnak .módot nyújt arra, hogy a hosszas kisajátítási eljárás helyett az összes érde-