Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Dr. Molnár Kálmán, egri jogtanár: Kormányrendeletek. (Tanulmány a magyar közjogból.) Eger. Egri érseki liczeumi könyvnyomda. 1912. (185 lap.) [könyvismertetés]

IRODALOM. Molnár Kálmán, egri jogtanár : Kormányrendeletek. (Tanulmány a magyar közjogból.) Eger. Egri érseki liczeumi könyvnyomda. 1912. (185 lap.) Molnár könyve világos és szép nyelvezetű, utolsó soráig tudományos, de azért a nagy közönség által is élvezhető, történeti, irodalmi és politikai ismeretekkel megirt, alapos tanulmány, a mely a kiválasztott tárgyat minden oldalról megvilágítja és a tudomány nai színvonalán dolgozza fel. Van azonban egy-két észrevételünk : Nem fogadhatjuk el a szerzőnek a határozat és intézkedés közt a 6. lapon tett megkülönböztetését. A két szó nyelvtani értelme és jogi használata szerint is az intézkedés tágabb körű fogalom. Minthogy számos szabályunk van, a mely a közigazgatás során hozott s lényegileg «határozatinak tekinthető kijelentéseket egyéb terminus technicus-szal jelöli meg (fizetési meghagyás, büntető-parancs, intés, végzés, ítélet, stb. , a törvények szükségesnek tartják a határozat fogalom mellett az ('intézkedés* általánosabb jellegű s terminus technicusként még le nem foglalt fogalmát is alkalmazni, mert különben még vitássá lenne tehető, ho^y pl. a «végzés» határozat-e? Ugyanebből az indokból szól «intézkedések»-ről egész tudatosan a büntető novella 17. és 18. §-a ; s határozottan tévedés lenne itt kormányzati aktust keresni. Ugy vélem, e téren szerző Kmety közigazgatási jogából tévés következtetést von (8. I.). Helytelen irányban van kiélezve a királyi és miniszteri rendelet közti különbség abban, hogy melyik az «erősebb>>? (25. I.) Erősebb és gyengébb jog általában nincs. Ha pedig van, egy rendezeit tanácsú város vagy a budapesti főkapitány rendelete erősebb jogot tartalmazhat még a törvénynél is annyiban és akkor, ha az ellene vétőt büntetéssel sújtja, míg a törvény az elvi kijelentésnél marad (lex inperfecta). A szerzőnek itt csak magasabb és alsóbb rangú jogról kellene beszélnie. Nem tartjuk helyesnek a törvényhozás fogalmának materiális használatát (29. 1.). Ez a szó eminenter alaki fogalom s mint ilyen a jogalkotás materiális fogalmának egyik nyilvánulási alkata. A törvény és rendelet szavakat anyagilag értelmezni szintén tuhott (33. 1. : a miniszter sohasem alkothat törvényt, még materialiter sem. A közélet, sőt egyes törvények is néha törvény alatt ugyan más jogot is értenek s lehet, hogy az uralkodó akarata lesz tényleg a «törvény», de a jogászok feladata a fogalmak egyszerű módon való elkülönítése. A kormányrendeletek tartalmi osztályozása (29. I.) se nem egységes, se nem kimerítő. E téren Kmety idézett osztályozása egyszerűbb és helyesebb. A 34. lapon a törvényhozás hatásköréről szóló passzus nem áll meg oly államokban, hol alkotmányozó gyűlés is van. |ogillam. XII. évf. }. f. I $