Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Biztosítási joggyakorlatunk 1912-ben

2l8 BÍRÓI GYAKORLAT. XVI. Biztosítási kötvény elzálogosítása. A bemutatóra szóló kötvény elzálogosításához elegendő annak tényleges átadása, és ahhoz nem szükséges sem a biztositónak értesitése, sem annak jóváhagyása. Ha a dijakat nem a zálogtartó, sem a biztosított nem fizette, hanem harmadik személy, ugy a zálogbaadás ideje után esedékessé vált dijak tekintetében tűrni, tartozik a zálogtartó, hogy a biztosítási összegből első sorban azok fizettessenek ki, mert dijnemfizetés esetén a zálogtartó a K. T. 505. §. 5. ponija alapján a maga követelésének biztosítását teljesen elvesztette volna és azokkal a zálogtartó a fizetést teljesítőnek kárával gazdagodnék. A dijak után késedelmi kamat is jár, mely jogi természeténél fogva nem esik a három évi elévülés alá (C. 4176/12., H. D. 172.). XVII. Megtámadhatatlansági járadék. A biztosítási szerződés a megtámadhatatlanságot öt évi fennállás utánra mondta ki. Öt évi fennállás után mégis megtámadta a biztosító a szerződést, mert az ajánlat tételekor a biztosított elhallgatta, hogy két biztosító őt elutasította, és ez szerinte csalási szándékot állapit meg. Újból kimondatott, hogy a tudatos elhallgatás, a rosszhiszeműség csalást nem képez, me't cihho\ megkívántatik a felnek oly közreműködése, a mely a való tényállás kideritését a biztositóra nézve lehetetlenné teszi vagy lényegesen megnehezíti. Az is kimondatott, a mi különben kétes nem is lehet, hogy a megtámadhatatlanságot nemcsak akként lehet kikötni, hogy az a biztosítás napjától vegye kezdetét, vagyis hogy a biztosító eleve lemond megtámadási jogáról, hanem akként is, hogy a biztosítás hatálya meg nem támadható, ha már bizonyos ideig hatályban volt (C. 391/12., H. D. 173.). XVIII. Nyereményes biztosítás. A biztosított azt állította, hogy a temesvári ügynök igérte, hogy a nyereség legalább 4000 K-t fog kitenni. Kereseti igényét csakis erre az igényre alapította és nem is vitatta, hogy az igazgatóság a nyereményösszeget a való tényeknek meg nem felelő számadási adatok alapján határozta meg és hogy helyes számadatok alapul vételével őt 4000 K nyereség külön kikötés nélkül is megilletné. A kereset elutasittatott, mert az ügynök ily kötelezettség vállalására feljogositoitnak nem tekinthető. A biztosítási feltételek értelmében az igazgatóság megtámadhatatlanul állapítja meg a nyereményösszeget- Ebből az alsóbiróságok levonták azt a következtetést, hogy a biztosított az igazgatóság által kötvénye után megszabott nyereményosztalék nagyságát sikerrel meg nem támadhatja, az igazgatóság részéről fennforgó nyilvánvaló dolus esetét kivéve. A Curia azonban elhagyta ezt az ítéleti okot (C. 668 11., H. D. 175.). A biztosítottat terheli annak a bizonyítása, hogy őt nyereségjutalék czimén mily összeg illeti meg. De ő a dolog természeténél fogva követelheti, hogy a biztosító közölje vele azokat az adatokat, a melyek alapján a nyereségjutalék kiszámíttatott, illetőleg megállapittatott, vagyis hogy a biztosító hozza öt abba a helyzetbe, hogy az adatok helyességéről meggyőző-