Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Biztosítási joggyakorlatunk 1912-ben

BÍRÓI GYAKORLAT. dést szerezhessen. Ha a biztosító ennek a feladatának megfelelt és a biztositott tagadta ugyan az előterjesztett számadatok helyességét, de nem kívánta azt, hogy a biztosító köteleztessék üzleti könyveinek felmutatására annak megállapithatása végett, hogy a számadatok a könyvekben előforduló bejegyzésekkel egyeznek-e, sem azt nem bizonyította, hogy az alperes által csatolt számadatok figyelembevétele mellett a biztosítottra eső nyereség többet tesz, rrint a mennyit a biztosító kimutatott : valónak volt veendő, hogy a biztosítottat csak a biztosító által kimutatott nyereményösszeg illeti (C. ^82 12., K. J. 226.). XIX. Balesetbiztosítás. A biztosító a baleset miatt kártérítéssel tartozik akkor is, ha annak következményei abban jelentkeznek, hogy a biztosítottnál már lappangó baj előbb jut kifejlődésre (C. 807/11., H. D. 123.). A biztositási feltételek a visszértágulat sérüléseit a balesetbiztosításból kizárták. Ez az intézkedés azonban nem zárja ki a visszértágulat sérülését a biztosításból, ha az valamely külső mechanikai erőnek behatása folytán következett be (C. 866, 11., H D. 148.). A biztositási feltételek szerint a koczkázat viselése nem terjed ki azokra a balesetekre, melyek a biztosítottat elmezavart állapotban érik, még ha az elmebetegség a szerződés tartama alatt lépett is fel. Ez a kikötés joghatályos, mert a szerződés megkötésénél a felek a koc\ká\at terjedelme kérdésében szabad belátásuk szerint léphetnek megegyezésre, a minek a K. T. 507. §-a egyáltalán nem áll útjában (C. 399/12., H. D. 1913. 33.). A balesetbiztosítás abban különbözik a biztosítás egyéb eseteitől, hogy a biztosító fizetési kötelezettsége nem általában a biztositott halálától vagy sérülésétől tétetik függővé, hanem azoknak baleset folytán történt bekövetkezésétől. Ebből következik, hogy a kedvezményezett azt tartozik bizonyítani, hogy a haláleset vagy sérülés baleset folytán következett be és nem elegendő csupán a halálnak vagy sérülésnek bekövetkeztét igazolni (C. 1047/11., K. J. 173.). A biztositott utazásából hazatérve orvos segítségét vette igénybe és sérülését ugy adta elő, hogy midőn éjjel leszállt az ágyáról és kereste az éjjeli edényt, jobb lába egyik ujját az asztal lábába ütötte. Ugyanígy adta elő a műtétet végző orvosnak is az esetet és esküvel is megerősítette e vallomását a bíróságnál. A bíróság ezekből a balesetet megállapította, mert a biztosítottnak a valódi kórállapot megállapítása végett érdekében állott hogy ugy adja elő a sérülését, mint az valójában megtörtént és mert az orvosok véleménye szerint nagyon valószínű, hogy a biztositott betegsége baleset folytán állott elő, arra pedig nincs adat, hogy a biztosítottat a baleset bekövetkezése körül vétkes gondatlanság terhelné (C. 479 12., H. D. 1913. ja.). A vasúti állomásfőnök a zubbonyában Browning-revolvert hordott, azt onnan a felesége kivette, ő pedig bajtól tartva a felesége kezéből ki akarta venni, miközben a fegyver elsült és őt agyonlőtte. A baleset meg-