Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Büntetőtörvénykönyvünk reviziójának irányelvei

192 D? FINKEY FERENCZ intézmények felfrissítését, megifjitását. Nálunk is csak erről lehet sz('). Az alanyi bűnösség fogalmát mi sem kivánjuk kitörülni az uj BTK.-ből; a bűntettesek középső osztályára, a felnőtt normális és nem közveszélyes vádlottakra nézve jövőre is ez lesz a büntetőjogi felelősségrevonás alapja. Epigy legkevésbbé sem akarjuk mellőzni a motivumokat, sőt épen azoknak ugy a büntetési nemek összeállításánál, mint a büntetéskiszabás körében, valamint a különös részben az egyes büntetendő cselekmények tényálladékában való értékesítését, vagyis megfelelő méltatását elengedhetetlennek tartjuk. A BN. már erre nézve is megmutatta az utat (2. §.-). De a bűnösség fenntartása és a motívumok intenzivebb értékesítése egyáltalán nem áll ellentétben a közveszélyes bűntettesek elleni nyilt és bátor fellépéssel, az ezekelleni különleges repressiv és prasventiv intézkedésekkel. A közveszélyesség problémája vagyis a társadalomra különösen veszélyes bűnelkövetők elleni erélyesebb és eredményesebb küzdelem elve egyáltalán nem jelenti a Lombroso-féle naturalista, vagy a Ferri-féle szoczialista szinezetü büntetőjogi elmélet elfogadását. A Lombroso sajátos elmélete, a született bűntettesek eliminálása, annyira le van már tárgyalva ugy a büntetőjogi, mint az orvosi tudományokban, hogy annak megvalósítására többé a bűnügyi embertan hivei sem gondolnak s a bűnügyi embertani kongresszusok is ma már elsősorban a bűntettesek lélektanával foglalkoznak. Epugy vissza van utasitva a másik túlzó felfogás, mely kizárólag a bűntettesek társadalmi, veszélyességére, a veszélyesség kisebb-nagyobb fokára akarja építeni a büntetést, illetőleg a társadalmi védekezést. A modern eszmeáramlat híveinek túlnyomó többsége a közveszélyességet nem kívánja a büntetőjog egyedüli alapjává tenni, nem akarja a büntetendő cselekmény fogalmát a tettes közveszélyességével helyettesíteni, hanem mint a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület nagybizottságának 1912. évi párisi konferencziája határozataiból s a folyó évi kopenhágai kongresszusra megállapított első kérdés szövegéből kitetszik, csak mint a bűntettesek egyes osztályai-