Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Büntetőtörvénykönyvünk reviziójának irányelvei

i--88 DF FINKEY FERENCZ lett elkerülhetetlenné, nem indulhat ki másunnan, mint ezekből a modern eszmékből. A mint minden emberi intézmény s minden uj törvény többé-kevésbbé a kor uralkodó felfogását tükrözi vissza, ugy a BTK.-re nézve épen közkeletű mondás, hogy az mindig az illető kor erkölcsi felfogásának fokmérője. Az 1843-iki javaslatunk félreismerhetlenül magán viseli a 40-es évek liberális, emberies felfogását s szerkesztőinek világos, bölcs, higgadt gondolkozását; az 1878-iki BTK.-ünk a klasszikus iskola tanait, Csemeginek jogászi éleselméjüségét, a BN. pedig már a mai eszmeáramlatot s annak II. fejezete a fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben egy teljesen megváltozott világfelfogást képvisel. A revízió müvének is igy, akarva nem akarva, bizonyára ez uj eszmeáramlat, a modern büntetőjogi felfogás jegyében kell készülnie. A nézetek ugyan a kiindulási pontra, a vezérlő szempontokra nézve talán még mindig eltérők, hiszen a reform • iskoláknak is hány ágazatuk van, az iránt azonban nem lehet kétség, hogy a megtorlási elv kizárólagos kultuszával, az erkölcsi «bünösség» monopóliumával, melyre a mai klasszikus BTK.-ünk épitve van, szakítani kell, s az uj BTK.-ben tért kell engedni a megelőzésnek, a különböző biztonsági rendszabályoknak is. Természetesen nem azt jelenti ez, mintha a megtorlás és ("bűnösség!) fogalmát száműzni akarnók az uj BTK. gondolatvilágából. Részemről, mint a közvetítő iskola hive, ma is azt tartom, a mit immár közel két évtized óta hirdetek, hogy a megtorlás és a megelőzés, tehát az egyéni felelősség és a társadalom védelme nem egymást kizáró, de ellenkezőleg egymást kiegészitő alapelvei a büntetőjognak. De a mint egyoldalúságnak s igy túlzásnak tekinteném a megtorlás, az egyéni felelősség s ezzel az alanyi bűnösség fogalmainak kiirtását s azok helyett tisztán a közveszélyesség elvére, a társadalmi védekezés szükségességére épiteni az uj büntetőjogot, époly túlzásnak és felesleges aggályoskodásnak tekintem ez utóbbi elvek elleni tiltakozást, az azoktól való huzódózást. Igazi szélmalomharcz, a mit a klasszi-