Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - A hatóság előtti rágalmazásról

A HATÓSÁG ELŐTTI RÁGALMAZÁSRÓL. zásért?! Ez alighanem tulmerész következtetés volna. Mindenesetre a biró helyzete a rágalmazás alanyi elemének megállapításánál sok körültekintést és finom kriminalisztikai érzéket igényel. Justus esror alapján nem lehet elitélni, ha valótlannak bizonyul is a vád, de vájjon a levis culpa ugyanazon tekintet alá esik-e, mint a feltűnő gondatlanság ? Különösen a jogaiban sértett fél, kit a hatóság segélyének igénybevételénél a késedelem veszélye fenyeget, lehet-e mindig elég gondos gyanújának kifejezésénél? Ha tényként előadja azt, a mit csak vélelmez vagy következtet, vagy túlozza, illetőleg kiszínezi észleleiti könnyen kelepczébe kerül. A ki lopottként tüntet fel oly holmit, melyet elveszitett vagy elhányt; a ki puszta látszat után indulva műhibáért jelenti fel a szakszerűen eljáró orvost: mindenesetre feleljen könnyelműségéért; de másfelől a birónak, mielőtt gondatlanságért elitéi, ennél a büntetendő cselekménynél ne csak az utólag felderített tényállást, hanem vádlott helyzetét a feljelentés időpontjában, műveltségi fokát és értelmi fejlettségét tekintse mérvadónak a bűnösség kérdésének eldöntésénél. Végül figyelmet érdemel a hatóság előtti rágalmazás (Btk. 260. §.) viszonya a közönséges rágalmazáshoz (Btk. 2^8. §). Éppen a legújabb időben volt alkalmunk tapasztalni, hogy bíróságaink ugyanakkor, midőn a Btk. 260. §-ában meghatározott rágalmazás egyik vagy másik elemének hiányából nem állapítják meg vádlott bűnösségét a Btk. 260. §-a alapján, mégis elitélnek a Btk. 258. §-ában meghatározott rágalmazásért, mert kétségtelen, hogy vádlott többek előtt olyan tényt állított, mely valódisága esetében az ellen, a kiről állíttatott, a büntető eljárás megindításának okát képezné, vagy azt a közmegvetésnek tenné ki. Lehetséges ez? Tényleg a subsidiaritas viszonyában áll-e a 258. § a 260. §-szal, és ha igen, mily körülmények között? Azt hiszem, e kérdés eldöntésénél lényegben egymástól eltérő két esetet kell megkülönböztetni. Ha a törvény szerint nem ha-