Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - A biztonsági rendszabályok alkalmazásbavételéről

7° D? DEGRÉ MIKLÓS lóság az, melyhez a feljelentő panaszával fordult, vagy ha nem büntethető a cselekmény, melyet feljelentett, akkor tényleg csak állított, mikor névleg vádolt, és akkor a Btk. 2 $8. §. kisegítőként lép előtérbe. Ha azonban a biró e két jogi kellék fennforgása daczára a Btk. 260. §-a alapján nem ítélheti el a vádlottat akár azért, mert a vád nem bizonyult valónak, akár azért, mert vádlottat büntetendő gondatlanság nem terheli: akkor a jogi képtelenségek hosszú sorozatában — melyekben oly termékenynek bizonyult a Btk. 260. §-ának gyakorlati alkalmazása — utolsónak de nem legkisebbnek jelentkezik annak elitélése a becsület szándékos megsértéseért, a kit a culposus hamis vád vádja alól fel kell menteni. A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK ALKALMAZÁSBAVÉTELÉRŐL. Irta: Dr. DEGRÉ MIKLÓS. Hir szerint a közel múltban elkészült a határozatlan idejű biztonsági rendszabályokról szóló első magyar törvénytervezet. A szakemberek érdeklődéssel várják a munkálat közzétételét. A kérdés szabályozásának igen fontos momentuma az, hol kezdődjék a büntető biró hatásköre a közveszélyesekkel szemben ; elégséges alapul szolgáljon-e a biztonsági intézkedés megtételére a közveszélyesség ténye, avagy a biró közbelépésének kelléke legyen az is, hogy büntetendő cselekmény követtetett legyen el ? A biztonsági intézkedés megtételének alapja a közveszélyesség. Nem az elkövetett bűncselekmény, de a tettes egyénisége, szokásai, életmódja. Az elkövetett cselekmény alig jön figyelembe. Csakis mint szimptóma, melyből következtetést lehet vonni a tettes egyéniségére, jellemére.