Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1912 / 1. szám - A hatóság előtti rágalmazásról
D? BAUMGARTEN IZIDOR alapos gyanú megkülönböztetését az elitéléshez szükséges feltétlen bizonyosságtól: a jóhiszemű feljelentőt — mert olyannak kell tekintenünk a nem tudva hamisan vádaskodót — ha egyáltalán,* csak a törvényben szigorúan meghatározott és a biró által lelkiismeretesen megállapított feltételek fennforgása esetében lehet elitélni. Nem elegendő tehát a bűnösség megállapításához az alapperben hozott felmentő itélet vagy megszüntető végzés. Felmentő itélet hozandó a Bp. 326. §-ának 2. pontja értelmében, «ha a vád alapjául szolgáló bűncselekmény, vagy pedig az, hogy vádlott követte el, nincs bizonyitva». Mit kell tehát bizonyitani az alapperben? A vád valóságát. Mit kell bizonyitani a rágalmazás miatt indított perben? A vád valótlanságát.** A biró, ki az alapperben azt mondja: «non liquet», nem kerülhet e szerint ellenmondásba avval a biróval, ki a rágalmazás miatt emelt vádat nem tartja bebizonyitottnak. A favor defensionis egyaránt illeti meg azt, ki vádlottként szerepel. A biró tehát a Btk. 260. §-a alapján nem Ítélhet el, mielőtt meggyőződött arról, hogy az alapperben ártatlant vádoltak, azaz olyant, kiről bizonyos, hogy el nem követte a terhére rótt cselekményt. Semmi esetre sem érheti be az alapperbeli birónak abbeli meggyőződésével, hogy vádlott nem bűnös abban, a mivel vádolták. A törvény azt mondja: «ha vádja valótlannak bizonyí</» — azaz a rágalmazás miatt folyamatba tett eljárás során —• és nem azt mondja: «ha vádja valótlannak bizony;///» — a múltban. Különösen a közigazgatási hatóságok által fegyelmi ügyekben hozott felmentő határozatokkal szemben e tekintetben a legnagyobb óvatosság a bíróság részéről éppen csakis elegendő a lelkiismeretesség * A német birodalmi törvénykönyv nem bünteti a gondatlanságból elkövetett hamis vádat. Igen figyelemreméltó, a mit Binding mond, mikor az ellenkező lehetőséggel számol. «Es ist möglich, dass er (der Staatj die fahrlássige falsche Anzeige mit unler Strafe zieht. Aber er sehe sich vor ! Im entscheidenden Augenblick wird dann sehr unerwünscht der Denunziant fehlen » Lehrbuch, II. köt. II. rész 5 59. 1. ** Ezt meggyőzően kifejtette már Heil Faus^tin a ((Büntető Jog Tára» XXV. kötetének J. számában.