Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 8. szám - A mentelmi jog határai. 2. [r.]

A MENTELMI JOG HATÁRAI. 573 viselő, a főrend attól a naptól, melyen királyi meghivó levelet kapott.1 Végső pontja a képviselői megbízás megszűnte. Ha házfeloszlatás utján történik, ennek napja, ha ítélettel vagy határozattal, e határozat hozatalának napja.2 Hogy e mentesség a parlament elnapolása és a parlamenti szünetek alatt is fennáll, ma már elfogadott gyakorlat. Vitás azonban, hogy a főrendek mentelmi joga az egyes országgyűlési cziklusok között fennáll-e, avagy sem. Némely nagytekintélyű jogász szerint (igy Edvi Illés: Bűnvádi Perrendtartás Magyarázata I. k. 204. o.) «kétségtelen, hogy a két országgyűlés közti idő alatt még a főrendiház tagját sem védi a sérthetetlenség, holott főrendi minősége egy perczig sem szünetel». Nekünk azonban ugy tetszik, hogy mivel a mentesség épen a főrendi minőségből fakad, helyes értelmezés szerint ez mindaddig védi a főrendet, mig főrendi tagsága meg nem szűnik. Ezt támogatja egyébként az a gyakorlat is, mely szerint a főrendek nem kapnak minden országgyűlésre királyi meghivó levelet, hanem egy meghívás mindaddig érvényes, mig az az ok, mely miatt e tagsági jog elvész, be nem következik.3 A sérthetetlenség lényege — a mint ezt az 1867 : XII. t.-cz. 47. §-aésa november 18-iki házhatározat is világosan kimondja, — az, hogy a parlament tagja a ház engedélye nélkül sem közkereset alá nem vehető, sem le nem tartóztatható, avagy a november 18-iki házhatározat szerint «nem vonathatik közkereset alá és csak a Ház előleges engedélyével zárathatik el». A BP. 40. §-a szerint «a mentelmi jog felfüggesztése végett a megkeresést az illetékes bíróság a főügyész utján terjeszti az illető Ház, vagy bizottság elé». Birói védelme e jognak a BP. 265. §-ának 1 Lukács Béla esete. Gr. Szirmay Alfréd és br. Ghyllányi László esetei. 2 Doda Traján esetében az összeférhetetlenségi bizottság határozata alapján megszűnt a mentelem azon a napon, melyen a bizottság határozatát meghozta (Curia 1889. évi j8j7. sz. végzése). Hasonló álláspontot foglal el az igazságügyminisztérium 1878 decz. 18-án J4794- sz- rendeletében is. 3 E felfogás ellen és mellett felhozható érvek közül többet közöl Jellinek. Idézett müvében ?6?—?6v oldalon.