Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 7. szám - Dr. Julius Flechtheim. Deutsches Kartellrecht. Mannheim, 1912 [könyvismertetés]

5 66 SZEMLE. által áll-e be, ez esetben irreleváns, mert itten nem a tudományos szakkifejezés, hanem az általános nyelvhasználat adta értelem a mérvadó. Már pedig általánosságban a mérges gázok belehelése által okozott halált fulladás által előidézettnek szokás nevezni. De épen oly kevéssé jelentős az a kifogás, hogy a mérges gáz nem hirtelen ömlött ki. Ugyanis, az elsőbirósági ténymegállapítás szerint egy óra alatt a biztosított által már többször — a veszedelemről mit sem tudva — használt fürdőfülkében annyi szénoxyd ömlött ki, hogy ez a biztosítottnak halálát okozta. így a kiömlést bátran minősíthetjük hirtelen történtnek, de még azért is, mert a «hirtelen» jelző itt nem a gyorsaságra, hanem a balesetet előidéző esemény bekövetkezésének váratlan, előre nem látott, elkerülhetetlen voltára vonatkozik. Hasonlókép — a biztosított érdekét tartva szem előtt — magyarázza a biztosítási feltételek természetét a hamburgi Oberlandesgericht is, 1912. II. 21. B. f. I. 154/912. számú határozatában. A tényállás itt a következő volt : Felperes alperesi biztosító társulattal biztosítási ügyletet kötött; a feltételek közt volt egy, mely következőkép hangzott: A biztosítási ajánlatban foglalt adatok teljességeért és helyességeért egyedül a biztosított felelős ; tudatosan hamis adatok bejelentése esetén a társaság minden kötelezettség alól szabadul. A szerződésnek ped g volt egy pontja, melyben arra kellett felelnie a biztosítottnak, vájjon tett e már valaha ajánlatot egy balesetbiztosító társaságnak és vájjon visszautasitott-e már balesetbiztosító társaság egy általa tett ajánlatot, vagy előfordult-e, hogy az ügylet a biztosítási összeg körüli differencziák miatt nem jött létre. Felperes mindkét kérdésre nemmel felelt, jóllehet már tett ajánlatot egy X. biztosító társaságnál, azonban az ügyletet akkor nem kötötték meg, mert a biztosítási összegben nem tudtak megegyezni. Felperes tehát objective hamis adatot jelentett be, mert a bíróság nem fogadta el azt a védekezését, hogy az ügylettől ő lépett vissza és igy nem utasította őt el a biztosító, lévén itt a súlypont azon, hogy felperes ajánlatot tett, melynek alapján ügylet nem jött létre. Azonban e védekezése mégis jelentőséggel bír, mert az idézett feltétel szerint csupán tudatosan hamis adat bejelentése mentesiti a biztositót kötelezettsége alól, a mikor pedig a tudatosságot kétség esetén utóbbinak kell bizonyítania, annak ellenére is, hogy ő a kérdőpontok valóságnak megfelelő kitöltésére e biztosítottat külön pontban felhívta, illetőleg utóbbi magát erre kötelezte. Már pedig felperes előadásából az tűnik ki, hogy őnéki a kérdésre adott feleletének helytelenségéről tudomással birnia nem kelletett ez esetben. A biztosító társaságnak tehát, ha a kivételes eset fennforgására mint kifogásra hivatkozva kötelezettsége alól mentesülni kiván, felperes tagadásával szemben teljes bizonyitékot kell szolgáltatnia az iránt, hogy a biztosított nem tévedésből, hanem tudatosan jelentett be valótlan adatot. Figyelembe vette a bíróság, hogy felperes alperes ügynökének felszólítására tette az aján-