Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 7. szám - Dr. Julius Flechtheim. Deutsches Kartellrecht. Mannheim, 1912 [könyvismertetés]

SZEMLE. 567 latot és azt is, hogy előbbi alacsony műveltségű egyén, ki a bonyodalmas kérdőpontokra alperesi alkalmazott útbaigazítása alapján felelt meg, anélkül, hogy a feltételekről pontosabb felvilágosítást nyert volna. Mivel pedig mindez valószínűvé teszi, hogy felperes az objektíve valótlan adatot olykép adta meg, hogy a valótlanságát nem tudta és alperes e valószínűséget ellenbizonyilékkal lerontani nem tudta, utóbbit kifogásával elutasította a bíróság. Ugyancsak nem vehette figyelembe a bíróság alperesnek azt a kifogását sem, hogy az esetben, ha felperes a kérdésre a helyes választ adta volna, vele az ügyletet egyáltalában nem, vagy pedig nem ily magas biztosítási díjjal kötötte volna meg; már pedig az adatok valódiságáért az idézett feltétel 1. bekezdése szerint a felelősség egyedül a biztositottat terheli, tekintet nélkül arra. hogy a bejelentett adat valótlanságáról volt-e tudomása az utóbbinak. Nem adott helyt a biróság ez alperesi kifogásnak azért, mivel az a körülmény, hogy az ügyletet egyáltalában vagy az adott feltételek mellett felperessel nem kötötte volna meg, ugyancsak bizonyításra szorul, tekintve, hogy arra az esetre, ha a biztosított nem tudatosan hamis adatokat jelentett be, a biztosító feltételeiben nem rendelkezett. Ezt pedig alperes bizonyítani nem tudta. > au. gy.J — Gyakorlati bírói tanfolyam Olaszországban. A római egyetemen 190$ óta egy erre a czélra szánt intézetben gyakorlati előadásokat tartanak, melyek a bünteiőjogi fogalmaknak az életben való érvényesülését mutatják be. Ez intézetben a folyó tanévben Enrico Feni tanár igazgatása alatt egy teljesen újfajta tanfolyamot fognak tartani a bírói pályára készü'ők számára. A tanfolyam 6 főtárgyra oszlik, valamennyi gyakorlati természetű. így vizsgálni fogják a hallgatók a bűntetteseket általános és psychikai szempontból. Alkalmuk lesz velük a börtönben és más intézetekben közvetlenül érintkezni. Tanitani fogják, miként kell a bűnösöket kikérdezni, azoknak javítható vagy javíthatatlan természetét előéletük vizsgálásával kipuhatolni. A második tárgy az elmebeteg és elmegyöngeségben szenvedő bűntetteseken végzendő klinikai gyakorlatokból fog állani ; typikus elmekóros bűntettesek bemutatása és megvizsgálása által. A harmadik fajta előadások tárgya — mely talán a legérdekesebbnek látszik — lélektani gyakorlatokból áll. Vizsgálat tárgyává teszik majd azokat az általános psychikai momentumokat, melyek a büntető igazságszolgáltatás teljesítőiben — hivatásuk következtében — fellépnek (különösen a bíróban, vádlóban, védőben, rendőri közegben stb.). Vizsgálni fogják az emlékezőtehetség megbízhatóságát, ennek kóros elváltozásait, egyes tényezőknek (szavak, kifejezések, mozdulatok, színek) az emlékezőtehetségre való hatását és mindezekkel kapcsolatban a tanúvallomások psychológiáját. Ugyancsak tanulmány tárgyává teszik bemutatások eszközlésével a bűntetteseknek lelki életét, vallomásuk természetét, valamint azt, hogy mily lélektani hatás alatt követték el a bűncselekményt és különösen a suggestiónak idevonatkozó hatását. A negyedik tárgy álta-