Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 6. szám - Magyar közjog német nyelven. 2. [r.]

MAGYAR KÖZJOG NÉMET NYELVEN. irányzatot támogattak, de a közigazgatási bíráskodással és annak szervezetével már megint csak egészen sommásan végez. A következő két fejezettel, t. i. az egyház és iskola igaz­gatásával foglalkozó IV. fejezettel és a társországokkal foglal­kozó V. fejezettel foglalkozni nem kívánunk. Nem mintha meg­jegyzéseink és kifogásaink itt nem volnának, hanem mert a IV. fejezetet, a melyben szerző még a házassági jog rendelke­zéseit is közli, tulajdonképen csak részben tartjuk ebbe a mun­kába valónak, s mert az V. fejezet tárgyára, t. i. Horvát­Szlavonországokra vonatkozó fejtegetéseivel a szerzőnek bizonyos szempontból már úgyis foglalkoztunk, és végül, mert igyekez­nünk kell e máris hosszura nyúlt ismertetésünknek végére érni. De az utolsó (VI.) fejezetnél, melynek tárgya Magyarország és az osztrák császárság viszonya, mégis meg kell. állapodnunk. Hogy szerző ezt a részt nem munkájának elejére, hanem végére helyezi, az megfelel a magyar közjog álláspontjának, a mely nem ismeri Magyarországnak és Ausztriának mint egy­séges államalakulatnak közös alkotmányát, nem ismer közös uralkodói hatalmat, jogkört és souverainitást, hanem a mely csak a két állam külön alkotmányának módosulását ismeri annál a kapcsolatnál fogva, a mely a két állam között van és a melynél fogva a két államnak vannak bizonyos mértékig egy­forma alkotmányszabályai, közös ügyei, közös szervei és közös ügyekben közös egyetértéssel eljáró külön szervei. Tekintettel arra, hogy az osztrák közjognak az álláspontja ettől eltér s hogy Ulbrichnak Ausztria közjogáról irt s magában ebben a válla­latban megjelent különben kitűnő munkája is ezen a másik állás­ponton áll, azt hiszszük nem ártott volna a két álláspont közötti különbséget megállapitani és kissé behatóbb vizsgálat alá venni. A magyar közjog nem ismeri az egy egészet képező ön­czélu birodalmat, melynek két fele van, hanem csak a két államot, melyeknek mindegyike önczél és külön egész, de a melyek közös érdekükben intézményes jogi kapcsolatba léptek egymással oly czél elérése végett, a melyben érdekeik talál­Jogülam. XI. évf. 6. f. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom