Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 6. szám - Magyar közjog német nyelven. 2. [r.]

434 POLNER ÖDÖN koznak s ezt jelenti a magyar közjog szerint a «birodalmi kapcsolat». A magyar nemzet ezt a kapcsolatot, melybe 1722-ben öntudatosan, de államiságának teljes fenntartásával lépett be, melyet 1848-ban sem tagadott, 1867-ben pedig újra elismert és szabályozott, becsületesen és őszintén meg akarja tartani, mert hiszen saját érdeke. De az ezeréves külön magyar államiság eszméjét a magyar nemzet nem engedheti a jóval ujabb keletű állami egységet jelentő «osztrák» vagy akárcsak «osztrákmagyar* birodalmi eszmének alárendelni. Az ilynemű fejtegetésekben már kétségtelenül van politika, de azt hiszszük, ennyit a politikából felvenni németül irt magyar közjognak csakugyan kötelessége, mert ennek megértetésével nagy mértékben közre lehet működni abban, hogy a magyar és az osztrák közjog közötti ellentétek kisimuljanak s hogy az annyira szükséges nem egyoldalú alárendelés vagy erőltetett egy egészbe összekovácsolás, hanem a történelmi jogok fenntartás nélküli elismerése és tiszteletben tartása mellett a kölcsönös egyetértés és a lelkeknek egyesülése: az a «mutua cointelligentia et sincera animorum unio», a mit már az 1722/3. évi I. és II. törvényczikkek is óhajtottak, végrevalahára elkövetkezzék. Szerző szintén foglalkozik bizonyos mértékig ezekkel a kérdésekkel a VI. fejezetnek utolsó §-aiban és e fejezet első §-ának történelmi elbeszélésébe is beleszövi azokat. De olvassa el bárki ezeket a §-okat, meggyőződhetik róla, hogy azokból nemcsak a magyar és az osztrák közjogok álláspontja közötti jogi különbség tiszta képe nem tűnik elő, hanem még a magyar közjog álláspontja sem. Hiszen a mellett, hogy p. o. az utolsó szakaszban oly ellenmondások fordulnak elő, mint az, hogy Magyarország egyrészt önálló államiságát megóvta, másrészt a pragmatica sanctio az egés? monarchia alaptörvénye, hogy az 1867: XII. t.-cz.-nek a delegácziókra vonatkozó része belső szövetségnek jellegével, a gazdasági kérdésekre vonatkozó rész nem^etkö^i jelleggel bir, azok a kérdésnek szakavatott jogászi analízisét teljesen nélkülözik.