Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 6. szám - Magyar közjog német nyelven. 2. [r.]

4 } 2 POLNER ÖDÖN mondja meg, hogy mi a jogállása ennek a törvényhatósági bizottságnak, mert az, hogy a törvényhatósági közgyűléseknek joguk van maguk számára statútumokat alkotni, nem elég. De ez nem is helyes. Hisz a törvényhatósági bizottság közgyűlése, mint a törvényhatóság Egyetemének képviselete, nemcsak a maga számára alkot statútumokat. Ez azt jelentené, hogy csak ügyrendalkotási joga van, pedig a törvényhatósági bizottság általános érvényű jogszabályokat is hozhat. Igen tökéletlenül foglalkozik szerző a törvényhatóságoknak a kormányrendeletek ellen való felírási és ellentállási jogával és igen könnyedén veti oda azt az állítást, hogy a kormány a vármegyék ellentállását könnyen legyőzheti, kivéve azt az esetet, a mikor az alkotmánynak igazán komoly biztosítékairól van szó. Nem felel meg a valóságnak szerző az. az állítása sem, hogy a főispán 1886-tól kezdve hivatalnok, továbbá, hogy a minisztérium visszalépése esetén lemondását neki is be kell adni. A főispán 1886.előtt már ép ugy hivatalnok volt, mint 1886 óta; de nem kevésbé politikai hivatalnok most, mint az előtt. Jogszabály azonban arra nincs, hogy a minisztérium változtával le kellene mondania. Nem szabatos szerzőnek az az előadása, hogy a főispán rendeleteket bocsájthat ki, mert ebből bárki azt olvashatja ki, hogy a főispán általános érvényű rendeleteket adhat ki, holott csak az őt megillető ellenőrzési és felügyeleti körön belül intézhet rendeleteket, helyesebben utasításokat a törvényhatósági és községi közegekhez. A törvényhatóságokra vonatkozó részből különben ugy tűnik ki, mintha a törvényhatóságok régebbi szervezete csak 1886ban változott volna meg, pedig a törvényhatóságokat az uj alakban már 1870-ben szervezték, sőt már az 1848-iki ideiglenes rendezés is nagy mértékben megváltoztatta a vármegyéknek azelőtti szervezetét. Azzal azután szerző ismét bőven foglalkozik, hogy a törvényhatósági közigazgatás reformja tekintetében micsoda nézetek merültek fel, hogy mely politikusok és milyen pártok mily